„Lyukak a védőhálón” konszenzus konferencia

2012. Május 29.

Az OGYEI gyermekbántalmazás és elhanyagolás területén végzett tevékenységének egyik mérföldköve volt a 2012. május 23.-án rendezett „Lyukak a védőhálón” címmel megrendezett konferencia. Az OGYEI, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kara és az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK) közös rendezvényének aktualitását az is adta, hogy 2012 a gyermekbarát igazságszolgáltatás éve. A konferencián több mint 200-an vettek részt, akik a gyermekvédelemben résztvevő valamennyi társszakmát képviselték és sokan közülük a saját területükön döntési helyzetben vannak.
A szervező intézmények vezetői - Dr. Mészner Zsófia, az OGYEI főigazgatója, Dr. Ruzsonyi Péter, az NKE dékánja valamint Dr. Petőfi Attila rendőr vezérőrnagy, Országos Rendőrfőkapitány helyettes köszöntötték a konferenciát, hangsúlyozva az együttműködés fontosságát.

Az OGYEI ezen területen végzett eddigi munkáját Dr. Kovács Zsuzsanna ismertette, emellett bemutatta az egészségügyi dolgozók számára készített új módszertani ajánlás tervezetet, javaslatot tett protokoll megfogalmazására is.

Németh Ágnes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztály vezetője tájékoztatást adott arról, hogy a 326211 (XI.18.) KIM rendelet értelmében 14 évnél fiatalabb gyermekek számára speciális gyermekbarát kihallgató szobákat létesítenek. Négy ilyen szoba (Bp. V. és VII. kerület, Vas és Veszprém megye) kialakítása már megtörtént. Ezekben a helységekben hang- és képrögzítés készítésére is lehetőség van, így a gyermekek megkímélhetők a többszörös kihallgatás okozta traumáktól. Elhangzott, hogy a gyermekmeghallgató szoba használata indokolt lehet bizonyos esetekben 14 év felettiek meghallgatásakor (pl. szexuális abúzus, fogyatékkal élők) is. Ezek a helységek ügyész és nyomozó bíró rendelkezésére is állnak. Javasolják, hogy 2014. januártól legyen kötelező e helységek használata és helyes lenne szaktanácsadó (pszichológus, szociális munkás, óvodapedagógus stb.) jelenléte is a gyermekek meghallgatásakor. Igen fontos a lakosság tájékoztatása a gyermek meghallgató szobák létéről. A rendőrség részéről igény van arra, hogy már a veszélyeztetettség felmerülésekor történjen feléjük is jelzés és érjen körbe az információ a gyermekvédelem területén.
Dr. Scheiber Dóra az OGYEI szakembere tolmácsolta azt a sokak által jelzett igényt, hogy ne csak a bűnügyi eljárásban, hanem más bírósági eljárás esetén is álljanak rendelkezésre a gyermekmeghallgató szobák.
Dr. Herczog Mária a gyermekmeghallgató szobákkal kapcsolatban említette, hogy ilyen helységek számos Nyugat-európai országban nem a rendőrség kezelésében vannak, hanem semleges helyen, ahol nemcsak a rendőrség és az igazságszolgáltatás használhatja ezeket, hanem valamennyi gyermekekkel foglalkozó segítő szakember. Felhívta a figyelmet, az izlandi mintára, melynek alkalmazására EU-s forrás is beszerezhető.

Dr. Németh Zsolt kriminológusa, az NKE oktatója ismertette a leendő rendőrtisztek sokrétű képzési programját, melyben szerepet kapnak a szociológiai, etikai, pszichológiai, kriminalisztikai ismeretek is. Igen fontos eleme a képzésnek az emberi méltóság, a személyiségi jogok és a speciális szükségletek tiszteletben tartása. Don Bosco szavait idézte „a gyermek is érezze, hogy szeretjük”. A rendőrség munkájának nehézségeit fejezte ki egy Liverpool-i rendőr kollégájától származó idézet: „a rendőrséget ültetik a társadalom kukájának, tetejére”. Ezt a mondatot dr. Szolnoki Nikolett a Vadaskert Alapítvány hivatalosan felkért hozzászólója kiegészítette azzal, hogy a pszichiáterek is ott ülnek.
Dr. Herczog Mária, az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága tagja ismertette a gyermekek elhagyásával kapcsolatos Daphne programban végzett kutatásuk eredményeit. Egyet kell értenünk felvetésével, hogy szükséges a gyermek elhagyása, mint fogalom bevezetése a törvénybe. Az Európa Tanács kimondja, hogy az anonim gyermekelhagyás – baba-doboz, ill. inkubátor használata nő- és gyermekellenes. Hazánkban ez a kérdés, valamint az elhagyott újszülöttek és a krízisben lévő anyák hathatós segítésének kidolgozása, ill. a rizikós várandósok, szülő nők kiszűrésének fontossága sokakat megmozgat. A kérdéskör megvitatására az OGYEI szakemberei mellett dr. Katonáné dr Pehr Erika, dr. Harmath György is felajánlotta szíves együttműködését, melyhez további érdeklődőket várunk.

Ezek után esetek bemutatásával és konkrét problémák megbeszélésével próbáltunk a konferencia címének megfelelően a „védőhálón lévő lyukakkal” foglalkozni.
Dr. Kassai Tamás, az Országos Baleseti Intézet, Gyermek traumatológiai osztály vezetője egy tragikus kimenetelű gyermekbántalmazási eset ismertetése kapcsán több kérdést vetett fel:
- megelőzhető lett volna-e a tragikus végkifejlet, ha a család több segítséget kap?
- bántalmazás esetén legyen kötelező a fotódokumentáció akkor is, ha nincs szülői beleegyezés.
Kassai dr. előadása igen nagy érdeklődést váltott ki, több szakértő is hozzászólt, eszerint fotót pontosan dokumentálva lehet készíteni és a szülő engedélye sem szükséges.
Antal Klára a Heim Pál Kórház védőnője egy súlyos csecsemőbántalmazás esetének bemutatásával a jelzőrendszer működési zavaraira mutatott rá. Javaslatot tett:
- közös adatbázis létrehozására, ahol a bántalmazott esetek nyomon követhetők, ezzel azok ismétlődésének megelőzésére több esély lenne,
- kívánatos lenne szorosabb együttműködés a szülészet és az alapellátás között,
- szükség lenne a megrázott gyermek szindróma bővebb ismeretére a jogászok körében.

Telekné Furák Mónika a Békés megyei Rendőr főkapitányság gyermekvédelmi osztályvezetője pozitív példákat hozott a gyermekvédelmi szakemberek összehangolt működésére, és felhívta a figyelmet egy másik vulnerábilis csoportra, az időskorúakra, akik szintén fokozott támogatást igényelnének, és jelenleg annak ellenére, hogy társadalmunk öregszik, semmilyen jelzőrendszerrel nem bírnak hazánkban.

Danó Réka az ÉFOÉSZ képviselője felhívta figyelmünket a közel 60 000 értelmi fogyatékkal élő társunkra, akinek többsége gondnokság alatt áll, és közel 1/3-uk sokszor tömegszállásra emlékeztető otthonban él. Az egyik speciális iskolában alkalmazott embertelen bánásmód és „dühöngő szoba” használata kapcsán indított vizsgálat sok kérdést vet fel. Szükség lenne a fogyatékosokkal foglalkozó személyzet speciális képzésére. Az ÉFOÉSZ tart ilyen képzéseket, tréningeket. Bemutatott néhány Hollandiában használt „time out” szobát, amely alkalmas a legnehezebb helyzetek emberséges kezelésére.

Dr. Keller Éva a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostan Tanszékének vezetője gyakorlat centrikus előadása sok szakmai támpontot adott. Kiemelte a szájsérülések leírásának fontosságát, a radiológus meghatározó szerepét, aki szintén egyfajta fotó dokumentációt ad.
Javasolta, hogy a kanadai gyakorlathoz hasonlóan valamennyi halált okozó bántalmazási ügyet komplex szakértői bizottság vizsgáljon ki és évente értékeljék ki az eseteket.   Véleménye szerint az elhanyagolás jelzése "elhanyagolt". Javasolta, hogy a gyermekeket az anya nevén keresztül kövessék, ez Antal Klára által vázolt esetek számát csökkenthetné. Hangsúlyozta, hogy szükség lenne a fizikailag, valamint a szexuálisan abuzált emberek ellátását segítő protokoll kidolgozására. Ehhez az OGYEI maximális partnerséget nyújt.
Kiemelte a védőnők szerepét, és nehézségeit, melyet mind prof. dr. Szabó László, mind Odor Andrea országos vezető védőnő megerősített.

Dr. Vaskúti András a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke egy bántalmazási ügy bemutatása kapcsán bemutatta a bírósági eljárások elhúzódását, amely közvetve hozzájárul a gyermek bántalmazásához. Miközben, ahogy Herczog Mária is megerősítette, a krízisben lévő családok segítésén lenne a hangsúly. Szükség lenne a fiatalkorúak bíróságára.

Rozgonyi Attila a Korniss Klára Gyermekotthon igazgatója jelezte, hogy a nevelőotthonban élő sokszor folyton megszökő, prostituált életmódot folytató, drogozó kamaszok elhelyezésének körülményeivel foglalkozni kellene - ez a téma szintén érdemes egy interdiszciplináris kerekasztalra.

Dr. Brückner Edit a II. Gyermekklinika munkatársa egy onkológiai eset kapcsán azt a problémát járta körül, amikor a szülők a kezeléssel kapcsolatos meggyőződése hátráltatja a gyermek eredményes kezelését. Meddig terjed a szülő saját felelőssége? Az önrendelkezési jogokat és a szülői felügyeletet is érintő kérdés szorosan kapcsolódik az AJOBH legutóbbi vizsgálatához. Dr. Dénes Vera bíró hozzászólásában kifejtette, hogy, ha orvosilag igazolt, hogy a gyermek veszélyben van, eseti gondnok kijelölését kell kérni a gyámhatóságtól.

Ónody-Molnár Dóra újságíró egy bántalmazási eset médiában történő megjelenését járta körül. Elmondható, hogy az esetek nagy részében a hírérték, a szenzáció dominál és kevéssé törekszenek a felelős tájékoztatásra. Hiányos a sajtóetika is.

Dr. Lux Ágnes az AJOB hatáskörében vizsgált esetet mutatott be, nemcsak az törvényi szabályozás, hanem az egyéni ügymenet szempontjából. Felvetette, hogy a büntethetőség korhatárának megállapítása további széleskörű szakmai egyeztetést kíván.

Több hozzászóló (Odor Andrea országos vezető védőnő, Várdai Márta Országos Köznevelési Tanács) igen fontosnak tartja a közös továbbképzést.

Nagyon értékes hozzászólások hangzottak el az erre felkért szakemberektől.
Papp Krisztina a Gyermekjóléti Szolgálatok Módszertani Központja munkatársa felhívta a figyelmet, hogy a jelzések még mindig nem kielégítően érkeznek a szolgálatokhoz
Dr. Sófi Gyula igazságügyi gyermekpszichiáter, és dr. Dénes Vera a Pesti Kerületi Bíróságról számos értékes szakmai javaslatot fűzött a felmerült kérdésekhez.

A konferencia zárásaként megegyeztünk, hogy a számos szakember (Dr. Herczog Mária, Révész Magda Fióka Gyermek- és Ifjúságléti Szolgálat) által felvetett javaslatát megfogadva legalább évente egyszer szervezünk hasonló interdiszciplináris fórumot. Reméljük, hogy az aktuális problémák közös megoldásával további erőfeszítéseket tehetünk arra, hogy minél kevesebb „lyuk legyen a védőhálón”, annak érdekében, hogy a legsebezhetőbb gyermekek ellátása, aktuális körülménye, holisztikus értelemben vett társadalmi helyzete javulhasson. Az OGYEI készséggel vállalja e fórumok megszervezését.

Köszönjük a szíves együttműködést!