Közös Kincsünk a Gyermek

2010

I. cél

1. feladat

Folyamatban

Konferencia a Perikoncepcionális Egészségről és a Veleszületett Rendellenességek Megelőzéséről
I. cél 1. feladat
Szakmai felelősök: Dr. Erős Erika, Dr. Klujber Valéria, Toma Andrea (OGYEI)

Konferencia a Perikoncepcionális Egészségről és a Veleszületett Rendellenességek Megelőzéséről.

A perikoncepcionális egészség témája, célkitűzése jól illeszkedik a „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Programhoz, amelynek keretében rendeztük meg konferenciánkat.

A konferencia Szegeden, a Hunguest Hotel Forrásban került megrendezésre, 127 fő (gyermekgyógyász, családorvos, szülész-nőgyógyász, védőnő) részvételével.

A konferencia előadói az alábbi témákban tartottak előadást:

-          Dr. Mészáros József (OSZMK) - A szülészeti ellátás hatása a csecsemők életkilátásaira
-          Dr. Valek Andrea(OGYEI) - Epidemiológiai adatok a csecsemőhalandóságról
-          Dr. Bödecs Tamás (PTE) - Pszicho-szociális tényezők szerepe a koraterhességi várandósok egészség-képére és életmódjára
-          Prof. Dr. Tóth Zoltán (DE, Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium) - A családtervezés jelentősége
-          Dr. Erős Erika(OGYEI) - A családtervezés magyarországi gyakorlata
-          Dr. Siffel Csaba PhD (CDC) - Nemzetközi kitekintés a perikoncepcionális egészségről és veleszületett rendellenességek prevenciójáról
-          Odor Andrea (OTH) - A védőnő lehetőségei a perikoncepcionális gondozásban
-          Dr. Czeizel Endre („Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelőzése" Alapítvány) - A folsav szupplementáció kérdései
-          Dr. Martos Éva PhD (OETI) - Folsav bevitel, a liszt folsavas dúsításának kérdései
-          Csordás Ágnes (MAVE) - Védőnői feladatok és gyakorlat a perikoncepcionális gondozás terén
-          Prof. Dr. Túri Sándor (SZTE, Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium) - A koraszülöttek és a veleszületett rendellenességek gyermekgyógyászati kezelése és a kórképek megelőzésének jelentősége
-          Dr. Csermely Gyula (Rózsakert Medical Center, Magzati Medicina Alapítvány) - Az első trimeszteri prenatalis szűrés jelentősége
-          Dr. Rácz Katalin (SZTE) - A szívfejlődési rendellenességek antenatalis szűrése
-          Dr. Mészner Zsófia(OGYEI) - A védőoltások jelentősége a várandósság alatti fertőzésekben - a jelen helyzet és a perspektívák
-          Dr. Klujber Valéria (OGYEI) - A Down-kór kialakulásának megelőzése; a hajlamosító tényezők szerepe
-          Dr. Rurik Imre (DE) - Mit tehet a családorvos a prekoncepcionális egészségért?
-          Dr. Németh Tünde (OGYEI) - Mit tehetünk a várandósság alatt a sikeres szoptatás támogatásáért?
-          Dr. Vandlik Erika (Országos Addiktológiai Intézet) - A magzati alkohol-szindróma

Mellékletekként csatoljuk:

-          Szakmai üzenet - Konferencia a Perikoncepcionális Egészségről és a Veleszületett Rendellenességek Megelőzéséről c. anyag
-          Absztrakt kötet / konferencia


Tovább..

1-es és 4-es feladat

Folyamatban

Szakmai beszámoló
Korai allergia prevenció evidencia-alapú korszerű elveinek szakmai-társadalmi megismertetése

I. cél 1. és 4. feladat

XII. cél 4. feladat

Témafelelős: Dr. Réthy Lajos Attila (OGYEI)

Háttér:

A népbetegségnek számító allergiák primer megelőzésével kapcsolatban a hazai tudományos-és a közvéleményben, médiában igen elterjedtek az elavult diétás elvek, melyek lépten-nyomon felbukkannak különböző orgánumokban mind a mai napig. Az 5-10 évvel ezelőtti álláspontot képviselő, szigorú diétás elveket (potenciálisan allergénnek tartott tej, tojás, hal, stb. kerülése kismamáknak várandósság és szoptatás alatt) ugyanakkor a vezető szakmai szervezetek ma már nem javasolják, mivel komoly hiányállapotokhoz vezethetnek pl. a magzatban, újszülöttekben

2008-ban 3 nagy nemzetközi tudományos szervezet, az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia (EAACI), az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia (AAP) és az Európai Gyermek-gasztroenterológiai-Hepatológiai és Táplálkozástudományi társaság (ESPGHAN) külön szakmai-tudományos állásfoglalásban hívta fel a figyelmet, hogy a régi diétás elvek evidencia alapon nem igazolhatók, ráadásul igen veszélyesek lehetnek. Semmiféle evidencia-alapú összefüggést nem lehetett ugyanis kimutatni a kismamák várandósság és szoptatás alatti diétája és a babákban később kialakuló allergiás ekcéma, ételallergia stb. kialakulása között, viszont a diéta komoly hiányállapotokhoz vezethet a magzatban /kisbabákban. Számos életfontosságú anyag (pl. a halban esszenciális telítetlen zsírsavak) elengedhetetlenek a központi idegrendszer normális fejlődéséhez. Az evidencia alapú vizsgálatok szerint egyetlen faktor segít biztosan megelőzni az allergiát: 4- 6 hónapos kizárólagos/teljes anyatejes táplálás. Az állásfoglalások szerint primer allergia-prevenció egyetlen kritikus időszakban lehet csak igazán eredményes: magzati ill. csecsemőkorban, az immunrendszer érési fázisában. Későbbi életkorokban ez már nem lehetséges. Segíthetnek a csecsemőkorra specifikus probiotikus törzsek is, de számos félreértést kell eloszlatni, mert nem minden népszerű probiotikum ilyen hatású, többnek akár ellenkező hatása is lehet! 

Cél:

Az allergia-megelőzés korszerű, nemzetközileg is elfogadott, evidencia alapú elveinek propagálása az elavult, káros elvek helyett, a társadalom minden szintjén.
Célcsoportok (Szakmai és társadalmi) Gyermekgyógyászok, szülészek, védőnők, allergológusok, gyermektüdőgyógyászok, az érintett családok és civil szervezetek.

Megvalósítás eszköze:

Első lépésként hiánypótló, korszerű, hazai összefoglaló kiadvány/szakmai és népszerű-tudományos tájékoztató anyag összeállítása illetve szakmai továbbképző előadások tartása az allergia megelőzés nemzetközileg elfogadott korszerű elveiről, lehetőségeiről.

Fenntarthatóság:

Tekintettel a téma kiemelt népegészségügyi jelentőségére (a lakosság kb. 20%-a allergiás) és a nagy társadalmi szintű érdeklődésre, egy megindult, az allergia-megelőzés korszerű, evidenciákon alapuló elveiről szóló felvilágosító-továbbképző program folytatásához könnyebb szponzorokat (állami-európai-ipari források) bevonni, az előzmények sikere alapján.

Irodalom:

1. FR. Greer et al, AAP COMMITTEE ON NUTRITION, Section on Allergy Immunology:  Effects of Early Nutritional Interventions on the Development of Atopic Disease in Infants and Children: The Role of Maternal Dietary Restriction, Breastfeeding, Timing of Introduction of Complementary Foods, and Hydrolyzed Formulas.  Pediatrics 2008;121;183-191

2. Host A, Halken S, Muraro A et al, Expert group set up by the Section on Pediatrics, European Academy of Allergology and Clinical Immunology: Dietary prevention of allergic diseases in infants and small children. 

Pediatr Allergy Immunol 2008; 19: 1–4

3. ESPGHAN Committee on Nutrition: Carlo Agostoni, Tamas Decsi, Mary Fewtrell, Olivier Goulet et al:  Complementary Feeding: A Commentary by the ESPGHAN Committee on Nutrition – Medical Position Paper

Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition 2008; 46:99–110

4. Joohee Lee, David Seto, and Leonard Bielory:  Meta-analysis of clinical trials of probiotics for prevention and treatment of pediatric atopic dermatitis.  Allergy Clin Immunol 2008;121:116-21.

5. Isolauri E, Salminen S.  Probiotics: use in allergic disorders. A Nutrition, Allergy, Mucosal immunology and Intestinal microbiota (NAMI) research group report.  J Clin Gastroenterol 2008: 42 Suppl 2;S91-6.

2010–ben elvégzett feladatok, további tervek:

1. Az allergia-prevenciós ambuláns munka fejlesztése Bolgárkerék utcai részlegünkben:

Allergiás előzményekkel rendelkező családoknál a fokozott allergiakockázat csökkentése érdekében allergia-prevenciós ambulanciát működtetünk. Ennek fejlesztése keretében korszerű beteg nyilvántartó- és jelentő szoftvert szereztünk be.

Allergia-megelőző szolgáltatásunknak és az új allergiamegelőző irányelveknek a szélesebb körben történő megismertetése érdekében:

1.1.  Sajtótájékoztatót tartottunk az allergia-megelőzésről, a probiotikumok szerepéről: 2010 április 28, Bolgárkerék utcai részlegünkben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Kommunikációs Osztálya és a meghívott írott és elektronikus sajtó képviselők részvételével. 

1.2. Az allergia-prevencióval, a szoptatás és a probiotikumok megelőző szerepével kapcsolatos oktató-felvilágosító és kutató munka továbbvitele, fejlesztése céljából nemzetközi tudományos vizsgálatokban is részt vettünk/veszünk. (együttműködő partnerek: hazai társadalmi szervezetek és országos intézetek, egyetemi kutatóhelyek mellett a Bécsi Egyetem, Táplálkozástudományi Intézet).

2. 2011-2012 –re közös OM-TéT bilaterális pályázat beadva 2010 május 15-n, partnerekkel (Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika és Bécsi Egyetem, Táplálkozástudományi Intézet).

3. Publikációk a témában:
Elkészült a „Csecsemőkori allergia-megelőzés korszerű irányelvei és lehetőségei” című, védőnőknek szóló kiadványunk kézirata (szerző: Réthy Lajos Attila), megtörtént a lektorálás is (Prof. Cholnoky Péter).

A könyv tördelésével, a nyomdai munkálatokkal és a kiadással kapcsolatban a legkedvezőbb ajánlatot a Springmed kiadó nyújtotta be, így őket bíztuk meg. A lektorált szöveget 2010 július 10-n küldtük be a kiadóba, várható megjelenés: 2010 július vége.

Szakmai előadások:

Az allergológiai-prevenció lehetőségeivel kapcsolatos eddigi, az osztrák-magyar közös Tét program tudományos eredményeit is bemutató előadás a MAKIT XXXVIII Kongresszuson.

Előadáscím:     Th17 és Treg -kapcsolt interleukinek (IL 6, IL-10) és  oxidative stressz paraméterek vizsgálata allergiás asztmában. Előadó: Réthy Lajos Attila
Társzerzők:  Fabian E., Pölöskey P., Kósa L.,  Elmadfa I.
Időpont:        2010.05.15. szombat
Helyszín:      Balatonalmádi

Ugyanezen témához kapcsolódóan 1 előadás és 1 poszter prezentációnk is bemutatásra került az European Academy for Allergy and Clinical Immunology ,2010 júniusi London-i kongresszusán:

“Relation of oxidative stress to interleukins 6, 8 and 10, and airway inflammation in asthmatic children”

“Old molecules as new markers for poor response to local steroid treatment in ragweed-induced allergic rhinitis”

A kongresszus során EAACI Gyermekszekció Education & Training munkacsoportjában a gyermekallergológia magyarországi helyzetéről, a prevenciós lehetőségekről is sikerült eszmecserét folytatni az európai partnerekkel
 

2010 április 30 Semmelweis Egyetem II. Gyermekklinika, Magyar Atherosclerosis Társaság Gyermekszekciója által szervezett, komplex betegsékek megelőzése témakörű szimpoziumon.

2010 május:  a Szoptatástámogató Nemzeti Bizottság védőnőknek szervezett továbbképzésén előadás védőnők részére az új irányelvekről 2 alkalommal

2010. 06.21-i, Kóspallagon megrendezett horvát-német-magyar Gyermekgyógyász szimpoziumon.

Közlemény:

Állítások és evidencia alapú megállapítások a csecsemő- és gyermekkori allergia megelőzésében, Gyermekgyógyászat 2010. március

A megjelent közlemény utánközlési lehetőségét kérte a Védőnő című lap - folyamatban.

Sajtómegjelenések:

- Jelentkezzen, aki allergiamentes gyereket akar! (Velvet, 2010.04.29 12:04)
Olyan szoptató kismamák jelentkezését várja az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI), akik szeretnék elkerülni, hogy gyermekük allergiás legyen. 

 - Osztrák-magyar kutatási program a kora gyermmekkori allergia... (Orientpress, 2010.04.29 08:24)
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) és a Bécsi Egyetem Táplálkozástudományi Tanszéke közös kutatás keretében vizsgálja, hogy a szoptató édesanyák probiotikum-fogyasztása miért já...

- Kismamák, figyelem! - Itt egy lehetőség az allergia elkerülé... (Hírszerző, 2010.04.28 21:00)
Olyan szoptató kismamák jelentkezését várja az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI), akik szeretnék elkerülni, hogy gyermekük allergiás legyen.

- Osztrák-magyar kutatási program a kora gyermekkori allergia ... (Objektív Hírügynökség, 2010.04.28 14:30)
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) és a Bécsi Egyetem Táplálkozástudományi Tanszéke közös kutatás keretében vizsgálja, hogy a szoptató édesanyák probiotikum-fogyasztása miért já...

http://www.babaszoba.hu/services/news/Allergias_kismamak_figyelem?nid=29634

- Közös osztrák-magyar kutatási program a kora gyermekkori all... (Egészségkalauz, 2010.05.03 14:19)
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) és a Bécsi Egyetem Táplálkozástudományi Tanszéke közös kutatás keretében vizsgálja.


Tovább..

11-es feladat

Folyamatban

Infovac honlap
I. cél 11. feladat
Szakmai felelős: Dr. Mészner Zsófia (OGYEI)

A „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegszségügyi Program célkitűzése lehetőséget adott orvosok, elsősorban védőoltásokat alapellátó munkájuk során rendszeresen adó házi gyermekorvosok és háziorvosok számára interaktív honlap  - a www.infovac.hu

kialakításáraA honlap a hasonló elvek alapján működő svájci honlap – www.infovac.chmintájára, annak védnökségével (Prof. Claire-Ann Siegrist) lett kialakítva és hasonlóan is működik. Egyetlen vakcinagyártó cég sem támogathatja, hirdetéseket nem fogad. Névvel és pecsétszámmal lehet regisztrálni a lapra, és két vakcinológus, gyermekinfektológus (Dr. Kulcsár Andrea Szent László Kórház és Dr. Mészner Zsófia OGYEI, Szent László Kórház) válaszol a tematikus csoportokba rendezett kérdésekre általában 24, maximum 48 órán belül. Minden kérdező a saját kérdését és válaszát látja, a többiek részére az egyes kérdések nem nyilvánosak. Negyedévente rendszeresített összegzés készül a leggyakrabban feltett kérdésekről, ami ellenben nyilvánosan hozzáférhető a honlapra regisztrált orvosok részére. 

A honlapra jelenleg közel 700-an regisztráltak, a heti kérdések száma 15 és 100 (szezontól függően) között ingadozik. 

Még idén megvalósítandó továbbfejlesztési terv a fotógaléria – oltási reakciókról készült fotók fogadása és elemzése, közzététele.


Tovább..

II. cél

9. feladat

Folyamatban

 Gyermekorvosi praxisok felszerelése
II. Cél 9. feladat

Szakmai felelős: Dr. Mészner Zsófia (OGYEI) és
Dr. Békefi Dezső( a Programtanács elnöke)

Előzmények

A „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program keretéből 2008. augusztusában az előzetes önkéntes jelentkezés alapján 37 házi gyermekorvosi praxis orvosával kötött az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szerződést a gyermekorvosi alapellátásban folytatandó kislaboratóriumi vizsgálatok elvégzésére, és az ezzel kapcsolatos felméréshez szükséges kérdőívek kitöltésére.

A vizsgálati hipotézis az volt, hogy a gyulladásos proinflammatorikus faktorok közül a CRP, a bakteriológiai gyorstesztek közül a Streptococcus haemolyticus kimutatására szolgáló Strep-teszt és a vizelet objektív vizsgálata a gyermekorvosi praxisban könnyen elvégezhető és értékelhető.

A vizsgálatoktól a következő pozitívumok voltak várhatók:

                        - az orvos diagnosztikus biztonságának növekedése,
                        - az alapellátásban történő „befejezett” ellátás elősegítése,
                        - az antibiotikus-használat szakmaiságának javulása,
                        - az utazási költség csökkenése,
                        - a lakossági megelégedettség javulása.

A vizsgálatokhoz –közbeszerzési eljárást követően – az Orion cég QuinkRead® készülékét használtuk a CRP és StrepA® teszt vizsgálatokhoz, a 77 Elektronika Műszeripari Kft HandURead® pedig a vizelet vizsgálatához, az El-U-test® csík leolvasásához.

A vizsgálatba 11 budapesti, 14 egyéb városi és 12 községi házi gyermekorvost vontunk be. Egy részük használta már a nevezett készülékeket, illetve rendelője rendelkezett a készülékkel. Így a vizsgálatokhoz 7 QuinkRead® és 24 HandURead®készüléket, valamint praxisonként 200-200 db  CRP, StrepA® és El-U-test vizsgálathoz szükséges anyagot vásároltunk.

A készülékek használatának elsajátítására és a kérdőíves megbeszélésére 2008. szeptemberében a résztvevők számára 1 napos továbbképzést szerveztünk az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézetben.

Az orvosi vélemény vizsgálatához kérdőívet készítettünk és sokszorosítottunk.


Tovább..

III. cél

5. feladat

Folyamatban

Kamasz ambulancia

III. cél 5. feladat
Felelős: Dr. Erős Erika

A serdülőkor, mint a gyermek- és felnőttkor közötti átmenet különösen veszélyeztetett életszakasz, ún. normatív krízis, amely speciális figyelmet kíván az egészségügyi ellátás szempontjából. Igaz ugyan, hogy a hagyományos betegségi mutatókat tekintve a serdülők a „legegészségesebbek”, de a mortalitási adatokból kitűnik, hogy a balesetek, mérgezések és az öngyilkosság kiemelkedően magas körükben. Ezzel egyidejűleg a pszichés betegségek is gyakoriak (ld. 1. táblázat), sőt a WHO becslése szerint 2020-ra várhatóan megduplázódik a számuk.

1. táblázat
Pszichés betegségek prevalenciája serdülőkorban

Major depresszió

2-8%

Kényszerbetegség

2-5%

Anorexia nervosa

0,5-1%

Bulimia nervosa

1-2%

Szorongásos zavar

4-8%

Szuicid kísérlet

2-4%

A pszichés problémák rizikófaktorának tekinthető az egyéni és a társadalmi élet átmeneti szakasza, mely állandó alkalmazkodást igényel az egyéntől, így erősen megterheli a pszichés védekezési mechanizmusokat, könnyen dekompenzációhoz vezethet. Nagyon jellemző a jelenkor kamaszaira.

Nemzetközi felmérések szerint a serdülők kb. 10-20%-a szenved olyan lelki problémától, mely orvosi beavatkozást igényelne, de ez az esetek töredékénél valósul meg. Ennek több oka lehetséges: egyrészt a jelenlegi orvoslás inkább kezelést nyújt, a serdülők pedig főként tanácsadást igényelnek. Mivel szégyenlősek, az orvostól speciális hozzáállást és könnyű „elérhetőséget” kívánnak, célszerű, ha a többféle ellátás egy épületben lehetséges.

A serdülők életmódbeli problémái (2. táblázat) és a körükben előforduló vezető halálokok különösen fontossá teszik a prevenciót, a pszichoedukációt, amely a jelenlegi ellátás során nehezen, illetve alig valósul meg. 

2. táblázat
A serdülők életmódbeli problémái

Forrás: 2004. évi HBSC kutatás

 

Substance use:

       Illegális drogok          28%(életprevalencia)

       Legális drogok           37% (életprevalencia)

       Dohányzás              20-40% naponta (15-17é)

       Alkohol                       10-40% hetente

 

A szexuálisan aktív fiatalok aránya  növekszik:

  30-50 % (15-17é)

  Ebből védekezik: 60-70%

 

  • Magas a szabadidőt fizikailag passzív és szervezetlen módon eltöltő fiatalok aránya
  •  A szabadidő eltöltés módja és a rizikó magatartás között szignifikáns a kapcsolat
  • A veszélyeztetett fiatalok köre jól megfogalmazható

1000 15-19 éves lányra jutó művi terhesség-megszakítás:

1960               22

1990               30

2000               23

 

3. táblázat
A serdülők orvoshoz fordulásának leggyakoribb okai

Megfázás, köhögés

13%

Szénanátha

5%

Bőrprobléma

5%

Asztma

3%

Több, mint 30%-uk fordult meg orvosnál az elmúlt 3 hónap alatt.

 A serdülők körében végzett felmérések felhívják a figyelmet arra is, hogy az ellátórendszerrel szemben a felnőttekétől eltérő igényeket is támasztanak: a kevésbé komor, nem szigorúan orvosi küllemű, szigorúan bizalmas légkörű, rövid várakozásigényű ellátás fontosságát emelik ki, ahol többféle szakirányú ellátást egy helyen tudnak igénybe venni.

A jelen ellátásban a serdülőket iskolaorvos, családorvos, esetleg speciális ambulanciák látják el, de már életkoruknál fogva is nehézkesen működik a kezelésük, mivel „már nem gyerek, még nem felnőtt” életszakaszban vannak, melynek két fő kihívása az autonóm személyiség kialakítása (a pszichés betegségek megelőzése), és a nemi érés.

Multidiszciplináris speciális ambulanciáknak jelenleg Magyarországon csak helyi kezdeményezései vannak. A tini-ambulanciák működése elsősorban sürgősségi fogamzásgátlásban merül ki. Szükség volna olyan multidiszciplináris ellátó egységre, ahol minimálisan 2-3 szakterület képviselt, és a fentiekben részletezett elvárásokat megközelíti: pszichiátriai-pszichológiai, nőgyógyászati és bőrgyógyászati konzultációs lehetőségek feltétlenül szükségesek. Az ellátás szempontjából különös figyelmet kellene fordítani az iskolai kollégisták ellátására, célszerű lenne eleve valamely speciális ambulanciához besorolni az egyes kollégiumokat.

Feltételek:

A járóbeteg ellátás körében végezhető ellátásokra vonatkozó minimális feltételeket a 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről határozza meg. ÁNTSZ működési engedély a megadott szakmákra ezen feltételek teljesülése esetén kerül kiadásra és a működési engedély az egyik feltétele a finanszírozási szerződéskötésnek. Kapacitás bővítési vagy új szakmára vonatkozó kérelmet pedig a Regionális Egészségügyi Tanácshoz kell benyújtani 2006.CXXXII tv szerint:

11. § (1) A 8. § (2) bekezdése alapján megkötött és érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónak az Egészségbiztosítási Alap számára működési többletforrás-igényt eredményező fejlesztése nyomán létrejövő kapacitás tárgyában csak akkor köthető finanszírozási szerződés a többletkapacitásra, ha a fejlesztéssel az illetékes RET véleményének kikérését követően az egészségbiztosító és az egészségügyért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben előzetesen - a külön jogszabályban foglaltak szerint - egyetértett. Amennyiben a fejlesztés az új Magyarországért Fejlesztési Terv része, az illetékes RET előzetesen kikéri a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség véleményét.

A működéshez szükséges minimális személyi feltételek:

A speciális kamaszambulancia indításához feltétlenül szükséges szakemberek: pszichiáter – pszichológus, nőgyógyász, bőrgyógyász. A pszichiáter-pszichológus és nőgyógyász teljes, a bőrgyógyász félállásban, párhuzamosan rendelne.

Ebből adódóan három rendelőszoba, és egy nagyobb terem (közös foglalkozások, csoport, pszichodráma stb.) szükséges.

Emellett három asszisztens és egy recepciós alkalmazása szükséges, a rendeléshez igazított munkaidőben.

A kamaszambulancia által felvállalható megelőzési feladatok: szexuális felvilágosítás, csoportos kognitív terápiák szorongásos szituációk leküzdésére, megküzdési stratégiákat fejlesztő programok.

A kamaszambulancia egy sokszakmás együttműködésen alapuló, kifejezetten a kamaszok igényeinek (nincs várakozási idő, fiatalos környezet, titoktartás) megfelelően létrehozott ellátási forma, melyet a „Közös Kincsünk a Gyermek” program jóvoltából Intézetünk öt éve működtet.

Az Ambulancia működését kiegészíti az Intézet kamaszoknak szóló honlapja, a tinivagyok.hu.

Ez évben a meglévő szakemberek (az Intézet saját dolgozói) mellett külsős munkatársakat is foglalkoztattunk, bőrgyógyász és gyermek-pszichiáter személyében. Foglalkoztatásuk időtartama 5 hónap volt.

Tekintettel a kamaszkorban kiemelt érdeklődésre számot tartó szexuális felvilágosítás legújabb szempontjainak a terjesztésére - mely egyben a kamaszok ellátásának szélesebb körű kiterjesztését is megcélozza -, az alábbi konferenciákon vettünk részt, illetve mutattuk be a témát (Dr. Erős Erika):

-          Előadás az iskolaorvosok és védőnők továbbképzésében: „Speciális szempontok a kamaszok egészségügyi ellátásában”címmel (SE EFK Családgondozási módszertani Tanszék)
-          Előadás a Családorvosi konferencián: „Az ejaculatio praecox és korszerű kezelési lehetőségei” címmel
-          Előadás a Lelki Egészség Világnapja alkalmából rendezett Mentális betegségek az alapellátásban c. konferencián: „Változó gyermekgyógyászat és a kamaszok speciális szempontjai az alapellátásban” címmel
-          Előadás a „Kutatás és terápia metszéspontjai: Várandósságtól a felnőttkorig” című konferencián: „A kamaszambulancia, mint a serdülők speciális egészségügyi ellátó tere” címmel
-          European Society For Sexual Medicine konferenciáján (Lyon) előadás: „Sex education in Hungary, multi-disciplinary outpatient clinic” címmel (ESSM)
-          SZNPTT 2009. évi, V. Nagygyűlésén (A-HA! Országos Szexuális és Mentálhigiénés Felvilágosító Program) előadás: „Napjaink kihívásainak megfelelő speciális szempontok a fiatalok felvilágosításában” címmel
-          SZTE – Gyermekgyógyászati Klinika továbbképzésén előadás: „A családi életre felkészítés az iskolában” címmel
-          Korszerű Ifjúságvédelem a 2000-es években, Ifjúsági orvosok, iskolában dolgozó védőnők továbbképzése, előadás: „Szex a pubertásban” címmel (SE EFK Családgondozási módszertani Tanszék)
-          European Society of Contraception and Reproductive Health konferenciáján (Hága) előadás: „Sex education and the Media: an important tool” címmel.

Az általunk működtetett modell közismertté tétele érdekében különböző konferenciákon, rendezvényeken és az iskolákban népszerűsítettük tevékenységeinket, szórólap formájában. Pl.: Részvétel a Kamaszfesztiválon: „Országos tanévnyitó a Zöld Pardonban – Találd meg a hobbidat!” címmel (Kamaszfesztivál Szervezőiroda, 2009. szeptember 11.)

A kamaszok családi életre nevelése és a perinatális egészség témára való felkészítés fontossága miatt kiadványt készítettünk 500 példányban.


Tovább..

7. feladat

Folyamatban

Módszertani anyag
(III. cél 7. feladat)

Előzmény 

 

A „Közös Kincsünk a Gyermek” program előző (2009-2010-es) szakaszában az általános iskolák és középiskolák tanulói számára készítettünk egészségnevelő, prevenciós célú kisfilmeket. A cél az volt, hogy a gyerekeket közvetlenül az iskolarendszeren keresztül érjük el az egészségnevelés, egészségmegőrzés céljaival.

„Kamasz vagyok …” címmel interaktív kb. 50 perces kisjátékfilmet készítettünk, melyben a kamaszkor jellemző problémáit villantjuk fel szintén diákszínjátszók, illetve felnőtt színészek segítségével. A film 13 jelenetet tartalmaz. A témák között megtalálhatjuk a szabadidő eltöltése, szülői kapcsolatok, szocializáció/bűn kérdéskörén túl a fiatalkori szex és drog, felelősségvállalás, jövőkép témaköreit is. A filmek jelenetei kétféle módon fejeződnek be, nincs jó, vagy rossz megoldás, csak eltérő élethelyzet. A rövid filmek gondolatébresztő, vitaindító jellegűek.

Gyermekbántalmazás témakörben 4 rövidfilmet forgattunk diákszínjátszók segítségével. Elsősorban az iskolában előforduló szituációkra fókuszálva kívántunk helyzeteket bemutatni (bullying, pszichikai bántalmazás, családon belüli bántalmazás, szexuális kizsákmányolás témakörben.). Ezeknek a szituációknak nincs „megoldása”.

 

A filmekhez speciális pedagógiai módszertani anyagot készítettünk, ami megkönnyíti a pedagógus feladatát a témák feldolgozása kapcsán. A filmekben bemutatott helyzetek kiindulási pontként szolgálhatnak adott téma feldolgozásához; a csoportos gyakorlatok nagyrészt erre épülnek, de tetszés szerint más ingeranyaggal is helyettesíthetők.

 

A módszertani anyag alkalmazásához nem szükséges speciális felkészültség, de az előkészületek során érdemes felmérni
- az adott csoport kapacitását: aktiválhatóságát, kohézióját, bizalmi szintjét
- a pedagógus és az osztály kapcsolatát: együttműködés fokát
- a pedagógus saját teherbírását: csoportvezetői jártasságát, energiaszintjét.

 

 

Ennek tükrében lehet választani a diákok nagyobb aktivitására építő, a vezető rugalmasságát és irányítói képességét fokozottabban igénylő, dinamikusabb játékok köréből (A verzió), vagy a strukturáltabb gyakorlatok közül. (B verzió).

 

 Egyes témákon belül a pedagógus illetve a diákok érdeklődésének, tapasztalatainak függvényében több feldolgozási út is elképzelhető. A pedagógus előzetes (pl. melyik témát tudja hitelesebben felvállalni, milyen összetételű a csoport), vagy a csoport aktuális döntésének (pl. mi ragadja meg őket a filmből) megfelelően lehet kiválasztani, hogy mennyire legyen egyénre szóló a feldolgozás: az (1) témák általános, a (2) témák személyesebb kérdésfeltevés köré szerveződnek. 

 

A DVD-n számos kiegészítő, háttéranyag is szerepel, melyek segítenek a pedagógusoknak az órák felépítésében.

 

 A balesetmegelőzési szpotokat tartalmazó DVD a baleseteknek 14 olyan területét mutatjuk be, melyek a leggyakrabban előforduló sérüléseket okozzák (gyalogos biztonság, jármű utasának biztonsága, discobalesetek megelőzése, kerékpáros biztonság, fulladás megelőzés, égés, kiesés, mérgezés, forrázás biztonsága, stb.).

 

A koncepció szerint veszélyes helyzeteket mutattunk be, utaltunk a bekövetkezhető balesetre, majd bemutattunk egy lehetséges jó megoldást ugyanarra a helyzetre. A szpotokat a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akciótervvel összhangban, annak szakembereivel készítettük.

Alkalmasak a felnőtt és gyermek lakosság figyelmének felkeltésére, így hozzájárulnak a balesetek megelőzéséhez.

 

 Szakmai beszámoló

Módszertani anyag kamaszokkal foglalkozó pedagógusoknak
III. cél 7. feladat

 

Szakmai felelős: Dr. Németh Ágnes

2010. első félévében került sor a módszertani anyag kipróbálására. Január-februárban előkészítettük a kipróbálási projektet. Ennek során 10 pedagógust hivatalosan felkértünk a projektben való részvételre. A Gyermekbalesetek megelőzése témát 3 általános iskolában tanító pedagógus próbálta ki, a Kamaszok és Bántalmazás témákat 7 középiskolai tanár. Az érintett iskolák igazgatóit levélben értesítettük a programról, és hozzájárulásukat kértük a részvételhez, amit valamennyien megadtak. A projektben részvevő tanárok munkájukért díjazásban részesültek. Összeállítottuk a tanárok felkészítő tréningjének forgatókönyvét és tematikáját.

A módszertani anyag kipróbálására az ELTE Pedagógia Szakpszichológus képzésén részt vevő gyakorló iskolapszichológusokat is felkértünk. A kipróbálásban hét iskolapszichológus vett részt, akik a tájékoztatást követően önként jelentkezett a feladatra. Ők részvételükért díjazást nem kaptak.

Ezzel párhuzamosan zajlott a hatásvizsgálat megtervezése (pretest-posttest design kialakítása, a hatásvizsgálat tanulói, tanári és iskolapszichológusoknak szóló kérdőíveinek összeállítása) külső szakértők bevonásával, illetve a felkészítő tréning anyagainak és a hatásvizsgálat kérdőíveinek nyomtatása.

Az egynapos tanári felkészítő tréninget február 19-én tartottuk külső tréner bevonásával.

A hatásvizsgálat beavatkozás előtti és utáni felmérését a tanárok végezték. A kipróbálás március 1. és május 14. között zajlott. Az eredeti tervek szerint a kipróbálás április közepéig tartott volna, de az iskolai feladatok és szervezési gondok miatt a tanároknak hosszabb időre volt szüksége a kipróbálás lebonyolítására.

Ezen idő alatt két alkalommal csoportos konzultációs, szupervíziós alkalmat szerveztünk a pedagógusoknak (március végén az általános és a középiskolában tanító pedagógusoknak közösen; a kipróbálás befejezésekor – április végén, május elején – pedig a két csoportnak külön időpontban) külső tréner részvételével.

Az iskolapszichológusokkal E-mailen keresztül tartottuk a kapcsolatot, és elektronikusan kértük a visszajelzést szolgáló kérdőív kitöltését és visszaküldését is. Mivel az iskolapszichológusoknak szintén a tervezettnél hosszabb időre volt szükségük a kipróbálás megvalósítására, ezért az eredetileg tervezett április végi határidő helyett június közepéig fogadtuk a beérkező visszajelzéseket.

A kipróbálás befejezését követő héten a tanárok felvették a beavatkozás utáni kérdőívet, és személyesen vagy postai úton eljuttatták hozzánk. Megtörtént az elő-és az utóteszt adatainak rögzítése.  Ezt követően elkészítettük az adatfile-okat (külön-külön adatfile készült az általános, illetve a középiskolások adatainak), majd külső szakértők bevonásával elemeztük az adatokat, illetve a tanári kérdőíveket, és ezek alapján külön zárótanulmányt készítettünk szintén szakértők közreműködésével a Gyermekbiztonság, illetve a Kamaszok / Bántalmazás témákhoz kapcsolódóan. A felkért lektorok közül az egyik, szakterületének megfelelően a Kamaszok és Bántalmazás témából készült tanulmányt véleményezte, a másik lektor pedig mindkét zárótanulmányt. A lektori vélemények visszaérkezését követően véglegesítettük a zárótanulmányokat.

Külső céget bíztunk meg a tanulmányok szerkesztésével, nyomdai előkészítésével. A sokszorosítást ezután intézeti keretekben valósítottuk meg: 30-30 példányban kinyomtattuk és spiráloztuk mindkét tanulmányt, amelynek dologi költségei voltak.

A hatásvizsgálat tapasztalatait összegző zárótanulmányokban ajánlásokat fogalmaztunk meg a módszertani anyag további hasznosításával kapcsolatban, illetve szempontokat javasoltunk az anyaghoz kapcsolódó képzési anyag kidolgozásához.  

 

Kamaszok (1)

Szabadidős tevékenység (2-3)

Szocializáció/bűn

(4-5)

1

Így látják a kamaszokat

Az „igazi férfi”

Csak a többiek miatt

2

Én ilyen (kamasz) vagyok

Időrablók

 

 

Szülői kapcsolatok (6-7)

Fiatalkori szex (8-9)

Felelősség (10-11)

1

A szeretet nyelvei

Megfelelés az elvárásoknak

A felelőtlen ivás ára

2

Ha én szülő lennék

 

Akikre számíthatok

 

Jövőkép (12)

 

1

Tudatosság, tervezés

2

Jövőkép

 

Családon belüli erőszak

Szexuális kizsákmányolás

Kortársbántalmazás

 

A titok megosztása

Gyanús jelek felismerése

Bántalmazás - önvédelem

 

A csoport védő funkciója

 


Tovább..

IV. cél

3. feladat

Folyamatban

Tanulmány a speciális gyermekgyógyászati szakrendelések helyzetéről
IV. cél 3. feladat

Szakmai felelős: Dr. Békefi Dezső

 A „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program IV. céljának (A járóbeteg szakellátás szükségletekhez igazodó fejlesztése) 2. feladata előírja, hogy „szakmai programot kell kidolgozni a speciális gyermek-szakrendelések regionális, megyei fejlesztése, harmonizálása érdekében, különös tekintettel a népegészségügyi problémák kezelése szempontjából is fontos szakterületek vonatkozásában, figyelembe véve a szükséges diagnosztikus fejlesztéseket is”.

Ennek érdekében kaptam megbízást az Országos Gyermekegészségügyi Intézet  
főigazgatójától ezen tanulmány elkészítésére.

Bevezetés:

A tanulmány a következő alapelvek szem előtt tartásával készült:

  1. Egy modern polgári társadalomban a gyermekek jogai elsőbbséget élveznek a prioritások között is.
  2. A gyermekeknek joguk van az elérhető legjobb egészséghez, és ez – részben - a lehető legjobb egészségügyi ellátással biztosítható.
  3. A gyermekegészségügy az egészségügyi rendszernek egy speciális alrendszere, amelyet a gyermekek élettani, kórtani és pszichológiai sajátosságai szerint kell tervezni, szervezni, művelni és   ellenőrizni, figyelembe véve a gyermekek jogait is.

 Történeti előzmények:

            A gyermekgyógyászat önállósodásával egyidejűleg nyilvánvalóvá vált, hogy a kórházi ellátás mellett – azzal szoros kapcsolatban – alapvetően szükség van a gyermekgyógyászatban járatos orvosok ambuláns tevékenységére is. (Id. Bókai János professzor a Stefánia Szegénygyermek-Kórházban saját maga végezte a gyermekek ambuláns ellátását, s ezen ambuláns-naplók egy része ma is megtalálható a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikájának archívumában.)

             A csecsemő- és gyermekkorúakról való lakóhely-közeli egészségügyi gondoskodás (a „Zöldkeresztes” – később a területi – védőnői hálózat megszervezése és működtetése az 1920-as évektől, majd a területi gyermekorvosi ellátás bevezetése és bővítése az 1960-as évektől) jelentős javulást eredményezett a csecsemő- és gyermekgyógyászati prevenció és kuráció vonatkozásában  egyaránt.

            A gyermekek sajátos orvosi-egészségügyi igényének felismerése ahhoz vezetett, hogy már az első gyermekkórházban Schöpf-Merei Ágost, majd a Bókayak a társ-szakmák képviselői közül állandó konziliárusokat alkalmaztak a Szegénygyermek-Kórházban, majd az egyetemi Gyermekklinikán. Így korán kialakult az a gyakorlat, hogy a gyermekbetegségekben különös jártasságra tettek szert sebészek, orr-fül-gégészek, orthoped orvosok, szemészek, ideggyógyászok, bőrgyógyászok, sőt még pathológusok is.

             A gyermekgyógyászati szakma fejlődése maga után vonta azt, hogy a nagy gyermekintézmények orvosai közül egyre többen lettek, akik az általános gyermekgyógyászaton belül a szakterület egyes részleteivel kezdtek el foglalkozni, s lettek gyermek-kardiológusok, gyermek-pulmonológusok, gyermek-infectológusok, gyermek-nephrológusok, gyemek-radiológusok, gyermek-onco-haematológusok, stb.

            Az orvostudomány haladása és a társadalmi változások a gyermekosztályok-gyermekkórházak tevékenységi körének jelentős változását hozták. Egyrészt diagnosztikus téren olyan biztonsághoz érkezett el az orvoslás, hogy jelentősen lecsökkent az az igény, miszerint a kórházaknak a folyamatos megfigyelést kell biztosítani a diagnosis biztonságához, beleértve a területi gyermekgyógyászati ellátás kórlefolyást ellenőrző funkcióját is. Másrészt a terápiás lehetőségek egyre inkább rendelkezésre álltak az otthoni kezelésben is. A lakáskörülmények javulásával egyre csökkent azon gyermekbetegek száma, akiknek a kórházi miliő jelentette a gyógyulás biztonságát (akár a higiéne, akár a megfelelő táplálkozás biztosításával), sőt egyre több adat gyűlt a kórházi ártalmak – fertőzések és pszichés ártalmak – kockázatáról. Csecsemők és gyermekek vonatkozásában az 1970-80-as évek megfigyelései, kutatásai egyértelműen bizonyították, hogy betegség esetén a családtól (elsősorban az anyától) való elszakítás súlyos pszichés terhelést jelent, ami az adott betegség leküzdését jelentősen hátráltathatja.

            Részben ezen felismerésből kiindulva fogalmazódtak meg egyre markánsabban a betegjogok, s ezen belül a beteg gyermekek jogai. A kórházban kezet beteg gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezmény úgy fogalmaz, hogy egyrészt a gyermekeknek joguk van az elérhető legmagasabb szintű orvosi ellátáshoz, másrészt pedig, hogy a beteg gyermek csak akkor és annyi időre kerüljön kórházba, amikor és ameddig az állapota ezt megköveteli. S mindezt úgy, hogy – lehetőség szerint – a gyermeket ne szakítsák el az anyjától.

            Ez a paradigma-váltás azt eredményezte, hogy a polgárai számára megfelelő szociokultúrális és gyermekegészségügyi ellátást nyújtó országokban a gyermekek egészségügyi ellátását lehetőleg az alapellátásban, vagy a specialisták által végzett járóbeteg-ellátásban kell biztosítani. A fekvőbeteg igény egyre inkább a neonatális és  sürgősségi/intenzív ellátás felé tolódik el. (Magyarországon a hagyományos fekvőbeteg osztályokra – ágyakra – döntően szociális szempontok miatt van még mindig jelentős igény, és – sajnos – egyre gyakrabban kell gyermeket hospitalizálni azért, mert a szegénység miatt nem tudják a családok a gyógyszert kiváltani, vagy nincs olyan személy a családban, aki a beteg gyermeket otthonában gondozni tudná. Ez utóbbi nem csupán a szegénységgel függ össze. Vannak családok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy az anya beteg gyermeke mellett maradhasson, vagy   ismeretanyaga, a betegellátásra való felkészületlensége miatt képtelen megfelelően ellátni a beteg gyermekét.)

Összefoglalva:

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->A beteg gyermekeket lehetőség szerint járóbetegként kell ellátni.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->Ezt támasztják alá a szakmai, pszichológiai okokon túl a költség-haszon elemzések is.

<!--[if !supportLists]-->-         <!--[endif]-->A krónikusan beteg gyermekek szakmailag magas szintű ellátásának bevált formája a gyermekintézményekhez/gyermekosztályokhoz integrált speciális gyermekrendelések.

 A speciális gyermekgyógyászati rendelések kialakulása Magyarországon az 1970-90-es években:

            Az egyetemi gyermekklinikák és a nagyobb gyermekkórházak-gyermekosztályok vezetői fokozatosan felismerve a gyermekegészségügy fentebb említett paradigmaváltását az intézmények járóbeteg-ellátását a hagyományos gyermek-ambulanciák helyett (mellett) egyre inkább speciális gyermekrendelésekké alakították át. Döntően a krónikus betegek ellátására (gondozására) szerveződtek ezek a rendelések. (Itt említem meg, hogy a „gondozás” terminológia azért nem terjedt el hivatalosan, mert az ágazati vezetés úgy foglalt állást, hogy a gondozás az alapellátás feladata, a krónikus betegeket ellátó speciális rendelések közül csak a tüdőgondozókat, bőr- és nemibeteg-gondozókat, onkológiai- és psychiátriai gondozókat lehet ma is „gondozóknak nevezni. Ezért aztán különböző – és országosan nem egységes – nomenklatura alakult ki ezen speciális rendelések elnevezésére: „konzultációs rendelés”, ”szakambulancia”, „szakellátóhely” „speciális szakrendelés” stb...) Az a működési forma mutatkozott szakmailag leghatékonyabbnak, ahol az adott osztállyal szoros integrációban működött a speciális rendelés. Ez egyrészt biztosította azt, hogy a beteget ugyanaz az orvos, illetve munkacsoport lássa el kórházi bentfekvése alatt és ambulans körülmények között is, másrészt a specializálódott gyermekorvos aktív résztvevője mind a járóbeteg, mind a fekvőbeteg ellátásnak. Ez azért is előny, mert a specialista részese marad az osztály/intézmény egészének, nem izolálódik szakmailag, és a munkaereje/munkaideje is optimálisabban használható ki. Például lehetséges, hogy az adott orvos ritkább betegség specialistája, így elegendő heti egy nap a speciális rendelésére, a többi idejében az osztály/intézmény munkájában vesz részt. Ez részben a humán erőforrások biztonságosabb kihasználást eredményezi, részben pedig biztosítja az adott orvos általános gyermekorvosi tevékenységének folyamatos karbantartását. (Biztosítva, hogy ne váljék „szakbarbárrá”.) A helyi viszonyok alapján kell kialakítani azt, hogy az adott specialista orvos munkaidejéből  mennyit töltsön a fekvő- és mennyit a járóbeteg részen.

            Az igényeket a gyakorlat mellett a specialisták képzése is igyekezett kielégíteni egyrészt ráépített szakvizsgák és – korábban –  speciális „képesítések”, majd többnyire a tudományos társaságok által szervezett „licence vizsgák” létrehozásával. (Ez utóbbiak hivatalos elismerése még várat magára...)

            Bár a fenti gyakorlat folyamatosan alakult ki a hazai gyermekintézményekben, mégis legszervezettebb, legtervezettebb formájában a miskolci Gyermekegészségügyi Központban valósult meg Velkey László professzor szervezésében és irányításával az 1970-es évek első felében.

            A legtöbb speciális gyermekrendelés egyéni ambíciók hatására jött létre, esetleg a munkahelyi vezetők kezdeményezésére.

            Hálózat először a gyermek-kardiológia területén alakult ki, elsősorban Kamarás János professzor szakmai koncepciójának és ügybuzgalámának köszönhetően. Hasonlóan korszakos és meghatározó szerepe volt a gyermekneurológiai hálózat megteremtésében Környey professzornak (a gyermekneurológiai specialista képzés szorgalmazásában) és Máttyus Adorián főorvosnak és követőinek az ellátás-szervezésben, a gyermekdiabetológiai hálózat megszervezésében pedig Barta Lajos professzornak.  Miután a hivatalos szakmai vezetés korlátozottan állt ezen paradigmaváltás  élére, az egyes gyermek-specialitások „önmeghatározását”, szervezetét-szervezését és továbbképzését a Magyar Gyermekorvosok Társasága, annak specialista-szekciói, illetve az önállósult specialista tudományos társaságok indították el és végzik nagyrészt ma is. (Az 1970-es években eleinte az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet is szervezett munkacsoportokat a speciális gyermekellátás segítésére, később – az Intézet megszüntetésével, illetve át-átalakításával – ezek többnyire a Magyar Gyermekorvosok  Társasága szekciójaként éltek tovább.)

            Az ezredforduló idejére az alábbi specialitások váltak többé-kevésbé önállóvá hazánkban, és végzik a gyermek speciális járóbeteg-ellátását:

Gyermek-allergológia
Gyermek-anaesthesiológia és intenzív terápia
Gyermek-bőrgyógyászat
Gyermek-diabetológia
Gyermek-endokrinológia
Gyermek-fogászat
Gyermek-fül-orr-gégészet
Gyermek-gastroenterológia
Gyermek-idegsebészet
Gyermek-kardiológia
Gyermek-nephrológia
Gyermek-neurológia
Gyermek-nőgyógyászat
Gyermek-onco-haematológia
Gyermek-orthopedia
Gyermek-psychiátria*
Gyermek-pulmonológia
Gyermek-rehabilitáció*
Gyermek-rheumatológia
Gyermek-sebészet
Gyermek-szemészet
Gyermek-szindromológia és genetika
Gyermek-traumatológia
Gyermek-urológia
Neonatológiai utánvizsgálatok

             (A dőlt betűvel szedett specialitásokat többnyire nem csecsemő- és gyermekgyógyász alapképzettségű orvosok végzik, ezért ezen szakellátások helyzetével jelen tanulmányban nem foglalkozunk. A *-gal jelzett két szakmával

A „Közös Kincsünk a Gyermek Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program külön-külön fejezetben foglalkozik (VII. és VIII. Cél), s ezen belül részletes helyzetfelmérés készült már, ezért ezekkel sem foglalkozunk jelen tanulmányban.)

             A magyar egészségügy anyagi ellehetetlenülése, a szakmaiságot figyelmen kívül hagyó financiális személet eluralkodása egyre nehezebbé teszi a gyermekorvosi ellátást és ezen belül a speciális gyermek-ambulanciák működtetését. Kifogyóban vannak a specialisták.

            A Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium 2006-ban anyagot készített a speciális gyermekgyógyászati szakrendelések, szakambulanciák helyzetéről. (1. sz.melléklet) A felmérés kiterjedt a következő specialisták számára és területi megoszlására:

            gyermek-kardiológia
            gyermek-gastroenterológia
            gyermek-nephrológia
            gyermek-pulmonológia
            gyermek-neurológia
            gyermek-psychiátira
            gyermek-endocrinológia
            gyermek-haematológia-oncológia

            A felmérés eredményeként a Szakmai Kollégium úgy foglalt állást, hogy mind a csecsemő- és gyermekgyógyász, mind a specialisták képzésének fokozására szükség van, de foglalkozni kell a rendszer orvos- és különösen a specialista orvosmegtartó képességének fokozásával is.

 A jelenlegi gyermek-specialista ellátottság elemzése

Jelen tanulmányban a szakember-ellátottságot a 6 leggyakoribb betegségcsoport (pulmonológia, gastroenterológia, kardiológia, neurológia, diabetológia, endokrinológia) területén vizsgáltam az adott szakterület vezetőinek (szakfelügyelő főorvosok, illetve az adott területet összefogó szekció vezetőjének) segítségével. (Ezúton is köszönetet mondva Dr. Balogh Mártának, Dr. Halász Zitának, Dr. György Ilonának, Dr. Mogyorósi Gábornak, Prof. Dr. Novák Zoltánnak és Dr. Szever Zsuzsának a segítségükért.)

A felmérés eredményeit hat táblázatban foglaltam össze.

Az 1. táblázat megyénként és a fővárosban dolgozó hat specialitás gyermek-specialista ellátottságát mutatja.

A 2. táblázatban a speciális rendeléseken dolgozók láthatók.

A 3. táblázat azt tünteti fel, hogy a jelenleg dolgozók közül hányan nyugdíjasak, vagy várható nyugdíjazásuk 5 éven belül.

A 4. táblázat a területenként javasolható optimális specialista-számot tünteti fel.

Az 5. táblázat az optimális létszámhoz viszonyított hiányt mutatja.

A 6. táblázat a képzési igényt tartalmazza. A negatív számok azt jelentik, hogy az adott specialistából az optimálishoz képest több dolgozik az adott területen. Az adatok alapján 5 éven belül 114 gyermek-specialista rendszerbe állítására lenne szükség akkor, ha az ideálishoz képest „felesleggel” rendelkező területekről a hiányterületekre lehetne „csalogatni” az orvosokat. (Miután nehezen képzelhető el, hogy a hazai orvos-mobilitást – ”illetve a röghözkötöttséget”  – rövid időn belül meg lehet változtatni, ez további 32 specialista képzési igényt jelent.

 A jelenlegi ellátási gyakorlat specialitásonként

 Gyermek-allergológia

           Képzési forma: Ráépített szakvizsga a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati szakvizsgára. A képzés nem gyermek-specialistákra irányul.

A szakterület összefogása, irányítása: Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság.

Szakmai-módszertani felügyelet: A szakmai munka felügyeletét inkább a csecsemő- és gyermekgyógyászati szakfelügyelet végzi. Nincs külön speciális gyermek-szakfelügyelet. (A jelenlegi országos allergológiai és klinikai immunológiai szakfelügyelő gyermekorvos)

A kialakult gyakorlati ellátás: A specialitást kevesen vállalják, a napi gyakorlatban az allergológiai munkát inkább a gyermek-pulmonológusok, az immunológiai specialitást a gyermek-infektológusok végzik.

 Gyermek-anaesthesiológia és intenzív terápia

           Képzési forma: Ráépített szakvizsga a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati szakvizsgára.

A szakterület összefogása, irányítása: Magyar Gyermekaneszteziológiai és Intenzívterápiás  Társaság.

Szakmai-módszertani felügyelet: A szakmai munka felügyeletét inkább a csecsemő- és gyermekgyógyászati szakfelügyelet végzi. Nincs külön speciális gyermek-szakfelügyelet.

A kialakult gyakorlati ellátás: Új specialitás, mostanáig még csak néhányan szerezték meg ezt a szakképesítést. Várható, hogy az ezen végzettséggel rendelkező specialisták számának  növekedésével a műtéti előkészítésben és a „fájdalom ambulanciákon” kapnak ambulans feladatokat.

 Gyermek-diabetológia

           Képzési forma: Csecsemő- és Gyermekgyógyászati szakvizsgával is letehető társasági licence-vizsga.

A szakterület összefogása, irányítása: Magyar Diabetes  Társaság és a Magyar  Gyermekorvosok Társasága  közös Gyermekdiabetes Szekciója.

Szakmai-módszertani felügyelet: A Magyar Diabetes Társaság által szervezett regionális gyermekdiabetológiai referensek által.

A kialakult gyakorlati ellátás: A Magyar Diabetes Társaság csaknem 20 éve meghatározta azon feltételrendszert, amelynek teljesítése mellett a Társaság akkreditált szakellátóhelyeként nyilvántartja a gyermekdiabetes rendeléseket (specialista orvos, szakápoló, dietetikus, fekvőbeteg háttér). Az évek során csaknem minden megyei kórházban megindult a speciális rendelés, némely megyében két helyen is. Jelenleg nics akkreditált rendelés Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megyében.

 Gyermek-endokrinológia

           Képzési forma: Ráépített szakvizsga a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati szakvizsgára. A képzés nem gyermek-specialistákra irányul.

A szakterület összefogása, irányítása: Magyar Gyermekorvosok Társasága  Gyermekendokrinonógiai Szekciója (Endoped)

Szakmai-módszertani felügyelet: A szakmai munka felügyeletét a csecsemő- és gyermekgyógyászati szakfelügyelet végzi.

            A kialakult gyakorlati ellátás: A klinikákon és csaknem valamennyi megyei gyermekosztályokon szerveztek endokrinológiai szakrendelést. Az ellátott beteganyag szintje változó. Az ritkább és az összetett endokrinológiai kórképekkel, növekedési zavarokkal a klinikákon és a regionális centrumokban foglalkoznak, ugyanakkor a pajzsmirigybetegségeket csaknem valamennyi nagyobb gyermekosztály szakrendelésein ellátják akkor is, ha a rendelésvezetőnek nincs endokrinológiai szakvizsgája. (Ez azért nem jelent gondot, mert az egyszerűbb kórképeket a szakmai protokollok alapján a kellő gyakorlatot szerzett csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosok is el tudják látni.) Van olyan intézmény, ahol az obezitást ezen rendelések keretében látják el,  van, ahol erre külön rendelést szerveztek.

 Gyermek-gastroenterológia

           Képzési forma: Ráépített szakvizsga a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati szakvizsgára. A képzés gyermek-specialistákra irányul.

A szakterület összefogása, irányítása: Magyar Gyermekorvosok Társasága Gyermekgasztroenterológiai Szekciója.

 Szakmai-módszertani felügyelet: A szakmai munka felügyeletét a csecsemő- és gyermekgyógyászati szakfelügyelet végzi. Nincs külön gyermek-gasztroenterológiai szakfelügyelet.

A kialakult gyakorlati ellátás: Valamennyi megyei gyermekosztályon dolgozik gyermek-gasztoenterológus. Az egyre gyakoribb coeliakia, a chr. gyulladásos bélbetegségek és a GOR-betegek ellátása egységes elvek szerint történik.  

 Gyermek-kardiológia

           Képzési forma:  Ráépített szakvizsga a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati szakvizsgára. A képzés gyermek-specialistákra irányul.

A szakterület összefogása, irányítása: Magyar Gyermekorvosok Társaságának Gyermekkardiológiai Szekciója, és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekosztálya.

Szakmai-módszertani felügyelet: A szakmai munka felügyeletét regionális csecsemő- és gyermekkardilógiai szakfelügyelet végzi.

A kialakult gyakorlati ellátás: Egy kivétellel (Somogy megye) valamennyi megyei gyermekosztályon és a nagyobb gyermekosztályokon szervezett gyermekkardiológiai rendelés folyik.

 Gyermek-nephrológia

           Képzési forma: Ráépített szakvizsga a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati szakvizsgára. A képzés nem gyermek-specialistákra irányul.

A szakterület összefogása, irányítása: Magyar Gyermekorvosok Társaságának Gyermeknephrológiai Szekciója.

Szakmai-módszertani felügyelet: A szakmai munka felügyeletét a csecsemő- és gyermekgyógyászati szakfelügyelet végzi. Nincs külön gyermeknephrológiai szakfelügyelet.

A kialakult gyakorlati ellátás: Valamennyi gyermekosztályhoz (nem csak a súlypontiakhoz!) csatolva működik gyermeknephrológiai rendelés. Ez azért nem jelent gondot, mert az egyszerűbb kórképeket a szakmai protokollok alapján a kellő gyakorlatot szerzett csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosok is el tudják látni. A nephrológus szakorvosok száma azért is kevesebb a kelleténél, mert nincs külön gyermek-nephrológiai szakképesítés – vagy legalábbis licence-vizsga –, és a hosszú (24 hónapos) gyakorlatot, és a főleg felnőtt-nephrológiai ellátásra épülő curriculumot   nem szívesen vállalják sem a jelöltek, sem a képesítésre küldő intézetek.  

 Gyermek-neurológia

           Képzési forma: Ráépített szakvizsga a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati szakvizsgára. A képzés gyermek-specialistákra irányul.

A szakterület összefogása, irányítása: Magyar Gyermekneurológiai, Idegsebészeti, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Társaság.

Szakmai-módszertani felügyelet: A szakmai munka felügyeletét a regionális csecsemő- és gyermekneurológiai szakfelügyelet végzi.

A kialakult gyakorlati ellátás: Tolna megyét kivéve  valamennyi megyében dolgozik gyermek-ideggyógyász. A rendelkezésre álló kapacitás (szakember és óraszám) legtöbb helyen kevés, a várakozási idő többnyire hosszú.

 Gyermek-onco-haematológia

           Képzési forma:  Csecsemő- és Gyermekgyógyászati szakvizsgával ráépített szakvizsgaként megszerezhető külön haematológiai és külön oncológiai szakképesítés. Ezt a gyakorlatban kevés gyermekorvos tudja vállalni. A felnőtt-ellátással szemben, ahol a haematológia és az oncológia külön specialitás, a gyermek onco-haematológiai egységesebb maradt. Igény lenne külön gyermek onco-haematológiai ráépített szakképzésre, vagy megfelelő curriculum után letehető licence-vizsgára.  

A szakterület összefogása, irányítása: Magyar Gyermekorvosok Társasága Gyermekoncológiai Szekciója.

Szakmai-módszertani felügyelet: A szakmai munka felügyeletét a csecsemő- és gyermekgyógyászati szakfelügyelet végzi. Nincs külön gyermekonco-hametológiai szakfelügyelet.

A kialakult gyakorlati ellátás: Az 1970-es évek elején Dr. Schuler Dezső professzor és Dr. Romhányi József docens javaslatára hivatalosan megalakult a hazai Gyermek-onco-haematológiai hálózat, akkor 10 nagyobb gyermekintézmény részvételével, amelyekben szorosan összehangolt munkával, egységes irányelvek alapján látták el előbb a rosszindulat


Tovább..

V. cél

3. feladat

Folyamatban

Beszámoló a European Association for Children in Hospital (EACH)
10. konferenciájáról
V. cél 3. feladat

Szakmai felelős: Dr. Kovács Zsuzsanna (OGYEI)
 

            Az EACH, lévén egy kis szervezet nem önállóan rendezi a konferenciáit, hanem valamelyik tagország rendezvényéhez csatlakoztatva.

Ezúttal 2010. június 17-19.-ig Dublinban rendezték, az ír szervezet – Children in Hospital Ireland (www.childreninhospital.ie.) volt a vendéglátó. Az alakulásának 40 éves évfordulóját ünneplő civil szervezetet szülők alapították azzal a céllal, hogy a gyermekek megfelelő és az igényeiket figyelembe vevő ellátást kapjanak. A szervezet alakulása óta országossá vált és szorosan együttműködik a szakemberekkel. Pártol minden tevékenységet, amely elősegíti, hogy a gyermekek a lehető legjobb egészségügyi ellátást kapják. Eddig 400 önkéntes 20 kórházban segített a szervezet keretein belül (információs pultnál, gyermekekkel játszva, mesélve, szülőknek tanácsadással stb.).  

A konferencia összehívásának az adta az apropóját, hogy új gyermekkórház épül Dublinban. Ezzel kapcsolatban megszólaltak az állami vezetés, a szakmai-, civil- és gyermek szervezetek képviselői, a tervezők, valamint bemutattak már külföldön (Skócia, Franciaország, USA) megvalósult projekteket is. Az új gyermekkórház a tervek szerint mind felépítésében, mind felszereltségében a legkorszerűbb követelményeknek kíván megfelelni. A tervek szerint a kórház 2013-ra készül el és az ország vezető gyermekgyógyászati intézménye lesz, kutatási, oktatási feladatok mellett országos szintű tercier és helyi szintű szekunder ellátást végez. A tervek szerint a város viszonylag forgalmas területén épülne fel, már működő kórházakhoz integrálva. A tervezett elhelyezés sok vitát váltott ki. Több civil szervezet szerint a városon kívül, egészségesebb környezetben kellene felépíteni az új intézményt.  

Különösen érdekes volt az amerikai kolléga előadása. Bemutatta a Pittsburgh-i gyermekkórház informatikai rendszerét. Nem használnak sem papírt, sem röntgen filmet, minden adatot informatikailag rögzítenek és minden szolgálat on-line kapcsolatban van. Ezzel a módszerrel nemcsak egyszerűbbé vált a dokumentáció, de a tévedések lehetősége is lényegesen csökkent. 

            Az EACH munkaértekezleten az aktuális szervezeti kérdések mellett a tagok beszámoltak a saját országukban az elmúlt két év során végzett tevékenységükről. Az EACH Charta-t több nyelvre lefordították és egyre több országban terjesztik.

Jómagam bemutattam a „Közös Kincsünk a Gyermek” program keretében végzett munkánkról:

<!--[if !supportLists]-->·   <!--[endif]-->magyarra fordítottuk az EACH Charta-t, szórólapot és plakátot készítettünk róla és terjesztettük a hazai gyermekkórházakban,

<!--[if !supportLists]-->·   <!--[endif]-->kérdőíves felmérést végeztünk a szülők körében hat erre vállalkozó gyermekkórházban, ill. gyermekosztályon a gyermekjogok megvalósulásáról, az eredményeinket igen jónak tartották.  

A szakmai megbeszélés fő témája volt, hogy az a mindenütt bevett gyakorlat, amellyel a gyermeket az egészségügyi ellátás során lefogják, rögzítik, esetleg kikötik, vajon nem sérti-e a gyermek jogait. Számos vizsgálat kimutatta, hogy ez a gyakorlat stresszt okoz és kihat a gyermek és az egészségügyi ellátás közötti kapcsolatra hosszú távon is. A sürgős, esetenként az életet veszélyeztető helyzetektől eltekintve időt kell szakítani arra, hogy a gyermeket a maga szintjén megfelelően informáljuk, és ezzel elkerüljük a fölösleges félelmet és stresszt. Emellett ma már létezik olyan gyors hatású helyi érzéstelenítő készítmény (EMLA krém/tapasz) illetve rövid narkózisra alkalmas gázkeverék (MEOPA/ Kalinox), melynek használatával stressz-mentes lehet egy beavatkozás.  

A közeljövőben az EACH ezzel kapcsolatos ajánlást kíván tenni és ezzel kívánja kiegészíteni a Charta-t. 

Az EACH következő konferenciája 2012-ben Skóciában lesz.   

 Gyermekjogok az egészségügyben
V. cél 3. feladat

Szakmai felelős: Dr. Kovács Zsuzsanna (OGYEI) 

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága 5 évenként vizsgálja a gyermekjogok érvényesülését valamennyi tagállamban. A hazánkat érintő utolsó vizsgálat egyrészt elismeri, hogy komoly előrelépések történtek, másrészt további erőfeszítéseket javasol. Hazánk 1991-ben csatlakozott az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéhez (1989). Tekintve, hogy 2009-ben 20 éves évfordulója volt az Egyezménynek, ezért a gyermekjogokat kiemelt területként kezelik világszerte, így hazánkban is prioritást kapott. A WHO stratégiájának megfelelően interszektoriális együttműködés tapasztalható az egészségügyi, szociális, oktatásügyi, valamint a nemzetközi szervezetek között. 

A korszerű betegellátás nemcsak a kezelés és ápolás minőségére figyel, hanem a beteg jogaira is igyekszik tekintettel lenni. Ez különösen érvényes a gyermekekre, akik a felnőtteknél sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) fontos szerepet vállal a gyermekek és serdülők egészségügyi ellátása során felmerülő jogok érvényesítése érdekében. A WHO szekciójaként indult Egészségfejlesztő Kórházak – Gyermek és Serdülő Szekciója (HPH-CA: Health Promoting Hospitals - Child and Adolescent ) nemzetközi munkacsoportjában 2005 óta aktív szerepet vállal Intézetünk. Az említett munkacsoport félévente ülésezik.  

Az EACH (European Association for Children in Hospital) egy gyermekjogokkal foglalkozó európai civil szervezet, mely egy 10 pontból álló Chartát fogalmazott meg. Ennek magyar fordítását az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) minden egyes magyar gyermekkórház, ill. gyermekosztály vezetőjének rendelkezésére bocsátott, s mely az OGYEI honlapján elérhető

(http://www.ogyei.hu/anyagok/Gyermekjog/Eloadasok/each070711javitott.pdf ).  A HPH-CA munkacsoport (Health Promoting Hospital Child and Adolescent Task Force) az UNICEF, a WHO bevonásával -az EACH Charta alapján- a kórházvezetők részére elkészített egy Önértékelő modellt. Hivatalos magyar változata az OGYEI közreműködésével elkészült, és megtalálható az OGYEI (http://www.ogyei.hu/hu/files/download.php?id=382), valamint a  HPH-CA munkacsoport (http://www.who-cc.dk/news-1/self-evaluation-model-and-tool-on-the-respect-of-children2019s-rights-in-hospital-now-in-8-languages ) az ESSOP (European Society for Social Pediatrics and Child Health), és az EACH hivatalos nemzetközi honlapján is. Az Önértékelő modell bemutatásra került az Európai Bizottság számára, s várhatólag alkalmazása, mint elfogadott jó gyakorlat fog megjelenni. Az EACH valamint az Önértékelő modell szemlélete nem áll távol a hazai egészségügyi szakemberek – orvosok, nővérek - gondolkozásmódjától, mint az a jelen kérdőíves vizsgálatból is kiderült 

Az OGYEI gyermekek, serdülők, és hozzátartozóik számára kidolgozott egy kérdőívet, melynek elsődleges célja az volt, hogy a közvélemény figyelmét felhívja a gyermekjogok tiszteletben tartásának jelentőségére az egészségügyi ellátás során. A kérdőíves vizsgálatot a HPH-CA munkacsoport tagjai más európai országokban is elvégezték. Az így kapott eredmények bepillantást nyújtanak más országok helyzetére.

Összefoglalva az OGYEI a következő lépéseket tette az elmúlt évek során a gyermekjogok területén:

<!--[if !supportLists]-->§ <!--[endif]-->A „Defence for Children International” (Nemzetközi Gyermekvédelem) című gyermekjogi ábrasorozat magyar nyelvre fordított példánya bekerült a „Gyermekegészségügyi kiskönyv”-be.

<!--[if !supportLists]-->§ <!--[endif]-->Összeállítottunk egy oktató CD-t az egészségügyi gyermekjogokról, melyet minden egyes gyermekosztály, gyermekkórház, és klinika vezetője megkapott. A CD anyaga megtalálható Intézetünk honlapján (www.ogyei.hu) is.

<!--[if !supportLists]-->§ <!--[endif]-->Kérdőívek segítségével 61 hazai gyermekkórház és gyermekosztály vezetőjének közreműködésével felmérés történt a gyermekjogok érvényesüléséről

<!--[if !supportLists]-->§ <!--[endif]-->Az OGYEI kezdeményezésére a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium visszatérően megtárgyalta ezt a kérdést.

<!--[if !supportLists]-->§ <!--[endif]-->A HPH-CA Munkacsoport munkája részeként néhány kiválasztott kórház közreműködésével Önértékelő Kérdőívet alakított ki a gyermekjogok érvényesülésének vizsgálatára. Ez a Modell kísérleti stádiumában 4 hazai kórház vezetőségének segítségével kipróbálásra került. Az Önértékelő Modell magyar nyelven a kórházvezetők részére nyújt támpontot, a fejlesztéseket illetően. Ez a modell Intézetünk honlapján elérhető, elektronikus formában letölthető.

<!--[if !supportLists]-->§ <!--[endif]-->A gyermekjogok érvényesülésének kérdőíves vizsgálatát kezdeményezte Intézetünk 2008/2009-ben egyrészt a kórházi szakemberek, másrészt a szülők és a gyermekek bevonásával. A kérdőíves vizsgálatot a HPH-CA munkacsoport nemzetközi vizsgálattá terjesztette ki 2009 folyamán. A hazai kérdőívek eredményeit a kórházvezetők részére rendelkezésre bocsátottuk. 

Az OGYEI a „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program keretében végzi ezt a tevékenységét. Az Intézet támogatást kap és kapott ezen kívül az Országos Bűnmegelőzési Programból.

A vizsgálat sikeréhez a felsorolt kórházak a következő számú kérdőív begyűjtésével járultak hozzá: 

  • Jávorszky Ö. Hospital – Vác:                                                                                  129
  • BAZ County Hospital – Miskolc:                                                                                78
  • Semmelweis Medical School – II.Paediatric Clinic – Budapest:                                    138
  • Heim P.- Madarász Hospital – Budapest:                                                                 252
  • Szt. László Hospital – Budapest:                                                                              75
  • Pulmonological Institute – Törökbálint:                                                                     96

 


Tovább..

VI. cél

2. feladat

Folyamatban

Segítő Szakemberek III. Országos Konferenciája
VI. cél 2. feladat

Szakmai felelős: Kocsis Krisztina (Kórházpedagógusok Egyesülete) 

Időpont, helyszín: 2010. április 12-17. Pécs, Hotel Kikelet 

Konferenciánk kiemelt témája: a daganatos és vérképzőszervi megbetegedésben szenvedő gyermekek bio-pszicho-szociális támogatása a betegség hosszú hónapjai, évei alatt. 

Közreműködtek:

<!--[if !supportLists]-->-       <!--[endif]-->Tölösi Péter Alapítvány – Pécs

<!--[if !supportLists]-->-       <!--[endif]-->Pécsi Kórháziskola Alapítvány- Pécs

<!--[if !supportLists]-->-       <!--[endif]-->Remény a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány – Debrecen

<!--[if !supportLists]-->-       <!--[endif]-->Daganatos Gyermekekért Alapítvány – Budapest

<!--[if !supportLists]-->-       <!--[endif]-->Bátor Tábor Alapítvány –Hatvan 

Támogatóink:

-Norvég Civil Támogatási Alap

-Magyar Telekom Nyrt.

-NCA

-„Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program 

Konferenciánk első ízben 2005-ben került megrendezésre, pécsi kezdeményezésre, akkor még Kórházpedagógusok Országos Találkozója névvel. Célunk az országban egymástól elszigetelten dolgozó kórházpedagógusok felkutatása, szakmai képzése, tapasztalatok cseréje. Azóta minden évben megtartjuk szakmai találkozóinkat, 2008 óta Segítőszakemberek Országos Konferenciája névvel. Fontosnak tartottuk a kórházakban dolgozó más szakemberek bevonását is  a közös gondolkodásba a multidiszciplináris szemlélet jegyében. Az áprilisban megrendezésre került szakmai program összeállításakor előzetes felmérést készítettünk, mely témákban szorulnak mélyebb ismeretekre  kollégáink az ország különböző részein.

Konferenciánk nemzetközinek mondható, hiszen német, olasz és erdélyi magyar kórházpedagógus kollégák is beszámoltak munkájukról, tapasztalataikról. 

Előadóink:

- Werner Hacker, tübingeni gyermekklinika vezető pedagógusa és Astrid Kimmig, osztályvezető orvosa voltak, előadásuk az ottani kórháziskola felépítéséről és munkájáról szólt.

- Paola Giorio olasz kórházpedagógus előadása a vicenzai kórháziskoláról

- Bálint László marosvásárhelyi kórházpedagógus bemutatkozása

-Hétköznapok nem hétköznapi körülmények között a Szt. László Kórházban-

Bíróné Pallag Erika és Orosházi Katalin budapesti kórházpedagógusok előadása

-Palliatív ellátásra szoruló gyermekek és szüleik pszichológiai gondozása.

- Zsámbor Csilla – budapesti pszichológus - Gyásztanácsadás lehetőségei a gyermek-onkológiai ellátásban

- Monostori Dóra- szegedi mentálhigiénés szakember, gyásztanácsadó előadása arról a nehéz témáról, amikor elvesztünk egy gyermeket.

- Monostori Mária (Bonyhád): Képességfejlesztő játékok bemutatása

- Szabóné Novák Violetta, Szombathelyről, játékterápiát mutatott be

- A gyermekosztályon dolgozó személyzet mentálhigiénéje címmel tartott előadást Fekete Mónika  Szombathelyről.

-Német Iskolalátogatásról szóló film levetítése – beszámoló a magyar iskolalátogatásokról 


Gyógytornászok előadásai a multidiszsziplináris szemlélet jegyében:

-Agydaganatos gyerekek mozgásszervi rehabilitációja – videó, Andor Ildikó- Budapest

-Gyermek-onkológiai betegségnél megjelenő oszteoporózis fizioterápiája, Schlittné Csernók Ágnes – Pécs

-Mozgásterápia az intenzív kezelés alatt,  Wágner Ida- Pécs

Élet a kórházi kezelések után:

-Kiskőrösi Rehabilitációs Központ bemutatása – Stalter Judit

-Bátor Tábor Alapítvány összefoglalója 


Előadóink önkéntes hozzájárulásként lemondtak tiszteletdíjaikról.

Részvevők létszáma 87 volt. 

Az orvostudomány rohamos fejlődésének köszönhetően ma már az életet veszélyeztető megbetegedésben szenvedő gyermekek életkilátásai javultak: számos rosszindulatú betegség gyógyítható, illetve életük meghosszabbodott, életminőségük javult. Egyre több krónikus beteg gyermek él közöttünk. A hosszas kórházi kezelések után általános problémaként merül fel integrálásuk anyaiskolájukba. Az átlagos pedagógus –tapasztalataink szerint- nem tud mit kezdeni a súlyos betegségen átesett gyermekek visszafogadásával. A kórházpedagógusok feladata- a gyerekek kórházi tanításán és foglalkoztatásán túl- az anyaiskolák pedagógusainak és diákjaiknak felkészítése a beteg gyermekek fogadására, támogatására.

A kórházi segítőszakemberek fontos feladata a multidiszciplináris csapat-munkában való gondolkodás és együtt dolgozás. Valamint az interdiszciplináris munka mely a kórház falain átnyúlva, a helyi szakembereket készíti fel a beteg és családja támogatására. 

Szeretnénk, ha szakmai konferenciánkon időről-időre e kérdések is megválaszolást kapnának, valamint, hogy a szakemberek minél több módszertani segítséget kaphatnának.

Véleményünk szerint ebben az évben is sikeres volt szakmai továbbképzésünk.

Köszönjük a támogatást! 


Tovább..

VII. cél

Folyamatban

Gyermekpszichiátriai prevenció
VII. cél

Szakmai felelős: Dr. Németh Tünde (OGYEI)

2009-ben az interdiszciplináris XI. Családbarát Konferencia központi témája a magyarországi, pszichiátriai megbetegedésben szenvedő anyák szoptatásának megvalósulási lehetőségeinek vizsgálata volt. A téma fontosságát mutatja, hogy a szülés utáni pszichiátriai megbetegedések száma az utóbbi években folyamatosan nő, hazánkban és az Európai Unióban egyaránt. Jelenleg a szülő anyák között a súlyos pszichiátriai zavarok aránya 0,1 -0,2% között mozog, a könnyű- és közepes súlyosságú pszichiátriai zavarok aránya ugyanakkor 15 – 20%. Az egészségügyi intézmények ilyen esetekben Magyarországon csak az anyát tekintik betegüknek, a csecsemőt nem, holott kulcsfontosságú kérdés, hogy ebben a kritikus időszakban se szakadjon meg az anya és a gyermeke közötti kapcsolat.

A közös felvétel számos előnye mellett kiemelendő, hogy a közös kórházi felvételt követően az anyák 87%-a képes volt gyermeke ellátására, míg azok az anyák, akiket gyermekük nélkül vettek fel a kórházi osztályra csak 31%-ban. 

A Program előnye az anya szempontjából:

<!--[if !supportLists]-->·                      <!--[endif]-->Megtanulja a csecsemő gondozását

<!--[if !supportLists]-->·                      <!--[endif]-->Elősegíti az anyai feladatok átvállalását

<!--[if !supportLists]-->·                      <!--[endif]-->Az időleges/végleges elválás élményének megfelelő feldolgozására lehetőséget nyújt

<!--[if !supportLists]-->·                      <!--[endif]-->Lerövidíti a tartózkodás időtartamát

<!--[if !supportLists]-->·                      <!--[endif]-->Jobban előkészíthető a kórházi elbocsátás 

A Program előnye a gyermek szempontjából:

<!--[if !supportLists]-->·         <!--[endif]-->Elkerülhető a csecsemő- vagy gyermekotthonba való utalás

<!--[if !supportLists]-->·                      <!--[endif]-->Elkerülhető a gondozó személyek gyakori váltakozása

<!--[if !supportLists]-->·                      <!--[endif]-->A kötődés elősegítése és megerősítése

További előny, hogy az együttes felvétel segít megakadályozni a csecsemőgyilkosság bekövetkeztét.

Nemzetközileg elfogadott a pszichiátriai betegségben szenvedő anyák és gyerekeik együtt-kezelése/ápolása a szoptatás fenntartásával együtt. Magyarországon a heppenheimi pszichiátriai klinikával történő együttműködés eredményeként indult a Szent János Kórház Pszichiátriai- és Gyermek Osztályán az „EGYÜTT” Program. Lényege, a szülés előtti, a szülést követő mentális zavarok felismerése és kezelése az anya-gyerek egységben.

A konferencián az „EGYÜTT” program valamint a hazai műhelyek bemutatkozása történt meg és lehetőség nyílt a szakmai konzultációra. A konferencia interdiszciplináris kiadványa az elsők között jelent meg ebben a témában.

Reményeink szerint a szakemberek mindennapi munkáját segíti.


Tovább..

VIII. cél

Folyamatban

Gyermekrehabilitáció
VIII. cél

Szakmai felelős: Asbóth Katalin, Nyuli Krisztina (OGYEI)

A program szakmai – társadalmi jelentősége: 

A kisgyermekkori zavartalan fejlődés határozza meg a gyermekek későbbi fejlődését, alapozza meg a tanulási képességeket, a harmonikus társadalmi- közösségi integrációt.

A társadalmi beilleszkedés, munkaképesség, mind az egyén és család boldogulása, mind a társadalmi gazdasági folyamatok szempontjából jelentős befolyásoló tényező.

A koragyermekkori fejlődést sajnos számos tényező zavarhatja meg:

- öröklött – veleszületett betegségek,
- a magzati életben szerzett, szülés körüli vagy későbbi életkorokban bekövetkező sérülések/károsodások,
- a gondozásból, nevelésből, hátrányos környezeti- szociális helyzetből adódó elmaradások, károsodások egyaránt. 

A legújabb tudományos kutatási eredmények is alátámasztják, hogy az idegrendszeri plaszticitás következtében bizonyos fejlődési és tanulási folyamatok ebben a korban még eredményesen befolyásolhatók, később azonban csak nehezen, vagy egyáltalán nem formálhatók.

Mindebből következik, hogy óriási jelentősége van a gyermekegészségügyi alapellátás minél hatékonyabb működésének: a prevenciónak, a korai szűrővizsgálatokkal történő felismerésnek és korrekciónak, és a családdal való hatékony együttműködésnek.

A bármilyen okból sérült, fogyatékossággal élő gyermekek és családjaik kiemelt és speciális támogatásokra szorulnak. A család, szülők tájékoztatása, támogatása, minél jobb együttműködés kialakítása mind a vizsgálatok, mind a terápiák eredményessége szempontjából döntő.

A magyarországi helyzetről, az ellátás hiányosságairól friss elemzéssel szolgál a TÁRKI Kutatása, amely más helyzetelemzésekkel együtt rámutat a korai fejlesztés szakmai – módszertani megerősítésének szükségességére, a lakossági tájékoztatás, kommunikáció és szolgáltatások bővítésének jelentőségére.  

Intézetünk a terveknek megfelelően a témában az alábbi feladatokat valósította meg:

 A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány rendezésében 2010. március 8-án a Hotel Benczúrban zajlott a „A koragyermekkori intervenció helyzete Európában és Magyarországon” című konferencia, amelyen az Egészségügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Szakállamtitkára, dr. Medgyaszai Melinda helyett Intézetünk munkatársa Asbóth Katalin védőnő tartott előadást. A konferencián több hazai, korai fejlesztéssel foglalkozó szakember és nemzetközi munkacsoport (dán és belga) képviselője is jelen volt, ami alkalmat adott a közvetlen tapasztalat- és információcserére.

A külföldi vendégek részére szakmai találkozókat, intézménylátogatásokat szerveztek, amelyben intézetünk is segítséget nyújtott.

2010. március 10-én Intézetünkben tartottunk tapasztalatcsere találkozót a korai fejlesztéssel foglalkozó dán szakemberek részvételével. Ők a Gyermek- és Családi Központ – Rehabilitációs szolgáltatás szakemberei voltak: Susan Margaret Poulsen és Bodil Kloborg ( Randers, Jütland Régió), Peter Christensen ( Odder )

A Bolgárkerék utcai részlegünkben szervezett találkozón a gyermekek korai fejlesztésével, rehabilitációval, az érintett családok támogatásával foglalkozó dán szakemberek intézetünk munkatársaival (gyermekgyógyász, védőnő, dietetikus, pszichológus, gyógypedagógus) és vendégeinkkel találkoztak. Vendégeink voltak a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány munkatársai: Schüttler Vera és Pásztor Éva. valamint 

A találkozón mindkét ország szakemberei röviden bemutatkoztak és bemutatták országuk, régiójuk ellátási sajátosságait, speciális szolgáltatásait. Szó volt az ellátás nehézségeiről, illetve a szolgáltatások továbbfejlesztésének lehetséges irányairól is.

Kölcsönösen ismertettük az ellátórendszerek működését, támogatási lehetőségeket.  

  1. Korai fejlesztésről szóló érzékenyítő tréninget szerveztünk 2010. április 12-13; május 19-20 időpontokban elsősorban az alapellátásban dolgozó orvosok, védőnők, valamint a korai fejlesztésben érintett többi szakma képviselői számára. Az eredetileg 5 naposra tervezett tréninget a jelentkezők előzetes visszajelzései okán 2x2 naposra változtattuk. mivel így a jelentkezők könnyebben meg tudták oldani munkahelyi távollétüket. A tréningen 58 fő vett részt.

 A tréning tematikáját úgy állítottuk össze, hogy minél szélesebb spektrumát ölelje fel a hazai korai fejlesztés és a gyermekrehabilitáció témájának, és azt végző intézményeknek, módszereknek. A továbbképzés célja a szakmaközi, alapellátáson belüli és ágazatközi kapcsolatok, kommunikáció, hatékony együttműködés javítása, a gyermekek időben történő fejlesztésének, rehabilitációjának támogatása volt.

 Az alábbi korai fejlesztéssel és gyermekrehabilitációval foglalkozó szakembereket kértük fel előadóknak:

Bányainé Bejczi Erika (Pető Intézet), Bíróné Asbóth Katalin (OGYEI), Dr. Bod Mária (Budapesti Korai Fejlesztő Alapítvány), Czeizel Barbara (Budapesti Korai Fejlesztő Alapítvány), Dévény Anna (Dévény Anna Alapítvány), Gombkötő Andrea (FSZK), Henter Izabella (OGYEI), Horváth Péter (SZMM), Lakatos Katalin Ph.D (BHRG Alapítvány), Makk Ádám (Pető Intézet), Dr. Mészner Zsófia (OGYEI), Dr. Pogány Gábor (RIROSZ), Prekop Csilla (Vadaskert Alapítvány), Dr. Sényi Katalin (SOTE Szemészeti Klinika), Dr. Schultheisz Judit (Gézengúz Alapítvány), Schüttler Vera (FSZK), Dr. Szabó Zsolt (Miskolci GYEK)), Takács Katalin (EDUKID), Dr. Tímár László (OGYEI), Dr. Várady Erzsébet (SZTNB),

Dr. Vekerdy Zsuzsanna (DE Orvosi-Rehabilitációs és Fizikális Medicina Tanszék), Dr. Vígh Olga (Pető Intézet).

 A tréning végén a résztvevők elégedettségi kérdőívet töltöttek ki. A továbbképzést magas szakmai színvonalúnak és sok új ismereteket nyújtónak minősítették. Igény merült fel arra is, hogy a továbbképzést esetleg más helyszínen – vidéken – is rendezzük meg. Ezek szervezése 4 helyszínen a vidéki megkeresések alapján folyamatban van.

A tréninget szerettük volna előzetesen akkreditálni, de erre 2010. júliusig nem volt lehetőségünk a felnőttoktatási törvény módosítási folyamata miatt. Júliusban azonban az ETI újra indította az akkreditációs folyamatot, így utólagosan benyújtottuk a tréning dokumentációját. Elbírálása folyamatban van. 

  1. „Korai fejlesztés, rehabilitáció” címmel DVD-t állítottunk össze, amelynek fő célja a hatékony szakmai munka és együttműködés támogatása.  

<!--[if !vml]-->\"\"<!--[endif]--> <!--[if !vml]-->\"\"<!--[endif]-->

Az előadások ppt formátumú összefoglalója mellett, az előadók és intézményeik által rendelkezésünkre bocsátott ismertető filmeket, módszertani segédanyagokat, valamint az Intézetünk szakemberei által összeállított jogszabályi háttereket, hasznos linkeket és intézményi adatbázis-kivonatot tartalmaz a DVD – melyek remélhetőleg mind a szakemberek, mind az általuk gondozott családok számára hasznos, segítséget jelentő információkat nyújtanak. 

A program anyagi keretei 1000 példány DVD elkészítését tették lehetővé. Az érzékenyítő tréningen résztvevőknek utólag, postai úton megküldtük.  

Szándékaink és a résztvevők visszajelzései alapján a programot szeretnénk folytatni és olyan akkreditált, interdiszciplináris tréningeket tartani, melyeken a szakemberek mellett akár érintett szülők is részt vehetnek.  

Mellékletek:

            Tréning program

            „Korai fejlesztés, rehabilitáció” című DVD egy példánya

 


Tovább..

IX. cél

Folyamatban

 Transzplantált gyermekek gyógyulási feltételeinek javítása
IX. cél

Szakmai felelős: Dr. Békési Andrea 
(a Bátor Tábor Alapítvány orvos igazgatója)

A Bátor Tábor Alapítvány daganatos és krónikusan beteg gyerekek számára szervez ingyenes élményterápiás táborokat. A programok célja gyermekek énképének, önbizalmának fejlesztése, ezzel hozzájárulva a gyógyulásba vetett hitük erősödéséhez és a pszichoszociális rehabilitációjukhoz. 

A Bátor Tábor Alapítvány a “Közös Kincsünk a Gyermek – Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program” keretében elnyert támogatásból a 2010. évi nyári turnusaiba érkező csontvelő transzplantált gyerekek táboroztatását és a táborok biztonságos működéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztést valósította meg.  

A Bátor Tábor Alapítvány 2010-ben két onkológiai turnust szervezett, összesen 140 haematológiai és onkológiai beteg, 7-18 éves gyermek részvételével. A két turnusban összesen 20 transzplantált gyermek táborozott. 

A tervezett két készülék (AED, EKG) megvásárlásra került. Mindkét készüléket a tervezett áron sikerült megvásárolni, az AED esetében pluszban gyermek elektródákat is beszerzésre kerültek, mivel vannak olyan tábori turnusok is, ahol 7 év alatti gyermekek is tartózkodnak a tábor területén. Kerekesszék a jelen pályázati program keretében nem került beszerzésre, mivel a Bátor Tábor Alapítvány a támogatás folyósításáig eltelt időben adományként kapott egy ilyen segédeszközt. 

A táboroztatásban részt vevő 140 önkéntes segítő felkészítő füzetébe tájékoztató anyag került a csontvelő transzplantációról, a téma a turnus előtti másfél napos felkészítő tréningben is helyet kapott. A felkészítő füzetet a jelen pályázati beszámoló mellékletként tartalmazza. 

A táborban 2010-től egészséges, teljes értékű táplálkozást valósul meg, figyelembe véve a transzplantált gyermekek diétás igényeit. A táborban minden turnusban önkéntes dietetikus is teljesít szolgálatot. 

A projekt utolsó lépéseként az alapítvány a transzplantációval, a donorrá válással kapcsolatos további információkat tesz majd közzé az online hírlevelében. Ennek részletei az Országos Vérellátó Szolgálattal kerülnek egyeztetésre, azonban mivel költséget nem jelentenek, a jelen pályázati beszámolót nem befolyásolják.


Tovább..

XI. cél

Folyamatban

Beszámoló a különleges gyermekekről szóló konferenciáról

XI. Cél. Krónikus betegséggel és fogyatékossággal élők támogatása


Szakmai felelős: Csató Zsuzsanna (OTH)


Időpont: 2010. május 19-20.

Helyszín:  Budapest,  III. kerület San Marco u. 76.
 

A konferencia azokról a gyermekekről szólt, akiknek a súlyos egészségkárosodás miatti mássága többnyire első pillantásra nem érzékelhető, ezért titkolható.  Azaz nem „hagyományos”, (látás-, hallás-, mozgás- vagy értelmi) sérüléssel vagy autizmussal, de egészségkárosodással élnek).

Sajátos nehézségeik már kisgyermekkorban kezdődnek, ez  mind őket, mind családjukat életvitelük jelentős változtatására kényszeríti. Bár a krónikus betegségek egyre jelentősebb részénél a kezelés részben vagy egészében megoldható, mégis, mind maga az egészségkárosodás, mind a gyógyszerek, kezelések miatt életmódjuk, életvitelük különleges, sajátos. A maradék egészség védelme, a lehető legjobb erőnlét, az egészséges életmód jelentősége megnő. 

 A krónikus, elsősorban genetikai eredetű, veleszületett betegségeken túl a konferencián szó volt a magatartási, viselkedési problémákkal és tanulási nehézségekkel élő kisgyermekekről is.

Ezeknek a különleges, egészségkárosodott gyermekeknek sajátos nehézségeik vannak. Így:

<!--[if !supportLists]-->      <!--[endif]-->    problémáik kívülállók számára alig ismertek,

<!--[if !supportLists]-->      <!--[endif]-->    többnyire igen súlyos az állapotuk,

<!--[if !supportLists]-->      <!--[endif]-->    saját és családjaik mindennapi életvitele is akadályozott,

<!--[if !supportLists]-->      <!--[endif]-->    kezelésük, bár főként tüneteik kezelése, de egyre gyakrabban megoldható.

A különleges egészségkárosodások közül már egyedül a ritka genetikai betegségek (hivatalosan kb. 8000-féle betegség) kb. 800 000 embert érintenek Magyarországon. Ennek szerencsére csak töredéke súlyos, életvitelt-, élethosszat megváltoztató károsodás. Pl.  PKU (feniketonuria) 500-1000, CF (cisztás fibrózis) 500-1000, a hemofília 2000 magyar embert érint.

A viselkedési, magatartási problémákkal él 10 kisgyerek közül egy. A tanulási nehézségek ugyanilyen gyakoriak.

A különleges kisgyermekekről szóló konferencia célja az volt, hogy mind a szakemberek, mind az érintett szülők tudományosan megalapozott, de laikusok számára is érthető nyelven képet kapjanak az e körbe tartó betegségekről, rendellenességekről, problémákról, a jelenleg elérhető megoldásokról és az őket segítő szervezetekről, közösségekről, kiadványokról, honlapokról, jogszabályokról.

Az előadások és a csoportos megbeszélések alapján a konferencia összefoglalójában megjelentek a jelenlegi problémák és a javasolt megoldások - remélve, hogy a javaslatokból valóság lehet.

A konferencia másik célja, hogy az e csoportok képviselői közötti, valamint az érintett családok és az egészségügyi és szociális szakemberek közötti kapcsolat javuljon.

A szakemberek az előadásokon és a többi részvevővel való kapcsolatépítés lehetőségén túl számos ingyenes kiadványban is részesültek. A beszédfogyatékossággal élő embereket képviselő Demoszthenész Egyesület, a Hemofília Egyesület, a Cisztás Fibrózissal élők Egyesülete, az ADHD Alapítvány, a Ritka Betegek Szövetsége, a Lisztérzékenyek Egyesülete, a PKU Egyesület egyaránt elküldte tájékoztató szórólapjait és ismeretterjesztő kiadványait, ezekből minden részvevő ingyenes példányokat kapott.

             A konferencia időbeosztása lehetővé tette, hogy a szünetekben és a kiscsoportos megbeszéléseken az érintett, de különféle problémákkal élő gyermekeket nevelő szülők és a szakemberek kötetlen formában ismerkedjenek.

            A gyermekfoglalkoztatás lehetővé tette, hogy egyetlen szülőnek se kelljen a „gyermekfelügyelet” megoldatlansága miatt otthon maradnia. A MEOSZ, a Mozgáskorlátozott Emberek Egyesületeinek Szövetsége székházában folyó konferencia minden részvevő számára fizikailag akadálymentes volt.

A konferencia meghívójában mindenféle egészségügyi hátrányra, diétára, jelnyelvi tolmácsra stb. rákérdeztünk és a speciális diétát biztosítottuk. Jelnyelvi tolmácsot senki sem igényelt. 

A konferencia tapasztalatai

Szakmai tapasztalatok:

 A konferencia előadóinak többsége képes volt közérthető nyelven és empatikus módon továbbadni tudását. Jól érzékelhető volt, hogy az előadók e téren tapasztaltak, betegekkel és szüleikkel mindennapi kapcsolatban állnak, érzékenységeiket, nehézségeiket tiszteletben tartják.

Ezen a konferencián ennek a ténynek különös volt a jelentősége. A ritka, veleszületett rendellenességek, betegségek egyikét sem tudják meggyógyítani.  Egy részüknél lehetséges oki kezelés, de a többségnél csak a tünetek kezelésére, enyhítésére képesek. Számos ritka betegség oly módon gyógyíthatatlan, hogy a kisgyermekek nem élik meg a felnőttkort. Bár a tudomány napról napra új gyógymódot mutat fel, új és új esélyt ad az életre, mégis e családok a halál árnyékában, mindennap a tudomány csodájában reménykedve élnek.

Ezért annyira fontos, hogy a szakemberek, akik velük találkoznak, kellően „érzékenyek” legyenek: érezzék és tudják, hogyan lehet a legkevésbé fájdalmasan közölni fájdalmas híreket.  Vegyék észre, hol van szükség segítségére.

            A konferencián az egyes betegségekről naprakész, a tudomány legfrissebb eredményeit is számbavevő tájékoztató előadások hangzottak el.  Egy-egy ritka betegség terén ugyanis az országban 1-2, legfeljebb 3 szakértő, „specializálódott” orvos van.  Kivétel nélkül szívügyük kis betegeik sorsa, mindegyiküknek kitűnő nemzetközi kapcsolataik vannak, követik a legfrissebb szakirodalmat, így Magyarország számos betegség terén az elérhető legjobb kezelést nyújtja.

 A betegségről szóló tájékoztatáson túl a betegszervezetek is bemutatkoztak. Megismertük a szervezetek céljait, programjait, közösségi tevékenységét, szolgáltatásait, kiadványait, honlapjait.  

Minden előadás után volt mód kérdések feltevésére, de ahogyan az várható volt, ezek a lényegében magán, de mindenképpen nem a nagyközönségre tartozó kérdések zömében a szünetben és négyszemközt hangoztak el.

             Az előadások felkerültek az OGYEI honlapjára, így mindenki számára elérhetők – jelenleg is.

  A konferenciát a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségében tartani nem csupán technikai, de szakmai szempontból is értékes döntésnek bizonyult. A sorstárs közösség, a kerekes-székes emberek jelenléte – szemben a hotelek fényűzésével és a többség számára idegen közegével – eleve oldotta, természetesebbé tette a hangulatot, egyenlőbbé tette a szülőket és a szakembereket.

            Az előadók közt érintett szülő, szakember és politikus is volt. Így a különféle nézőpontokat is megismerhettük, és felszínre kerülhettek a szűk szakmai problémákon túl a különlegesség egyéb következményei is.

            A 38 oldalas konferencia előadás-összefoglalón túl számos ingyenes kiadvány segítette a hosszútávú tájékozódást. A Demosthenész Egyesület kiadványsorozatot, a Ritka Betegek Szövetsége könyvet, mások újságokat, de legalább szórólapot minden előadó hozott.

            Összességében a konferencia minden részvevője számára kapcsolatokat, ismereteket, megértést hozott a konferencia. 

Technikai tapasztalatok:

      A 2 napos konferencia „túl hosszú” volt, sokan csak egy napra jöttek el, mert vagy nem engedték el őket a munkahelyükről, vagy nagyon fárasztó volt az utazás.

Számos szakember, főként védőnő számolt be róla, hogy a konferenciákon való részvétel luxus. Csak akkor mehetnek el, ha időbeosztásuk és legfőképpen főnökük megengedi.  Számukra továbbra is szokatlan a laikusok és a szakemberek közös konferenciája, ez „csökkenti” a konferencia szakmai értékét.    

Ennél is furcsább, hogy a régiókba küldött meghívókat a vezetők közül többen egyáltalán nem továbbították, és ez a kistérségi vezetőkre is igaz.

 Az utazáshoz szükséges pénz sem áll a szakemberek rendelkezésére. Akkor van esélyük az eljutásra, ha főnöküknek abban az irányban van dolga.

            Valószínűleg úgy lehetne hatékonyabbá tenni e téren is a tudás és az információk átadását, ha vagy a szakemberképzés alapjai során ismerkednének meg vele, vagy akkreditált, pontszerző továbbképzések formájában.


Tovább..

1. feladat

Folyamatban

Balesetmegelőzés
Szakmai beszámoló a gyermekbaleset megelőzési szülőknek szóló prospektusokról
 XI. cél 1. feladat

Szakmai felelős: Dr. Páll Gabriella (OGYEI) 

Háttér
2009-ben elkészült a „Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv”, amely a 0-24 éves korosztály véletlen balesetek miatt bekövetkező halálozásának 30%-os csökkentését tűzte ki célul 2010-2019 között. Az akcióterv 2. célja a gyermeket nevelő családok otthonának biztonságosabbá tétele.  Ezen belül a program 2.3.1-es feladatként szülők számára készülő otthonbiztonsági kiadványsorozat kifejlesztését és nyomtatását írja elő rendszeres terjesztéssel. Az otthonok biztonságossá tétele kiemelkedően fontos, hiszen a legveszélyeztetettebb korcsoportban, a kisdedek körében a balesetek döntő többsége otthon, vagy a ház környékén következik be, de a kisiskolás és a serdülő korcsoportban is mintegy 25-30%-ban itt történnek a balesetek.

A szórólapok
8 darab, egyenként négy A/5-ös oldalból álló, rajzos illusztrációval, vagy fotóval illusztrált szórólap sorozatot készítettünk. A sorozat mindegyike a szülőknek szól, főként az otthonbiztonsággal kapcsolatban ad információkat és javaslatokat. A nagyobb gyermekek (kisiskolások és serdülők) vonatkozásában érinti a közlekedésbiztonság, a sportbiztonság és a munkabiztonság témáját is.

A kiadványsorozat tagjai
1. Féltse, őrizze, tanítsa! Otthoni balesetek megelőzése, kisgyermekek szülői felügyelete
2. Formálja biztonságossá! Otthoni gyermekbalesetek megelőzése, biztonságos környezet
3. Te védj meg! Kisdedek otthoni biztonsága
4. Segíts megtanulni! Kisiskolások biztonsága
5. Határon innen. Serdülők biztonsága
6. Milyen biztonságos az Ön otthona? Önellenőrző kérdések
7. Mozgás és értelmi fogyatékos gyermekek otthoni biztonsága
8. Érzékszervi fogyatékos gyermekek otthoni biztonsága

A szórólapok szakmai tartalmát gyermekbaleset megelőzésben járatos szakemberek állították össze, és véleményezték. Az illusztrációt meseillusztrátor- grafikus készítette.
A szórólapokat a védőnői hálózat közreműködésével kívánjuk eljuttatni az érintett családokhoz.

Balesetmegelőzés
Szakmai beszámoló a gyermekbiztonsági rajzpályázatról
és a 2011-es gyermekbiztonsági falinaptárról
XI. cél 1. feladat
Szakmai felelős: Dr. Páll Gabriella (OGYEI)


Háttér
2009-ben elkészült a „Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv”, amely a 0-24 éves korosztály véletlen balesetek miatt bekövetkező halálozásának 30%-os csökkentését tűzte ki célul 2010-2019 között. Az akcióterv 3. célja a gyermekintézmények biztonságosabbá tétele, a gyermekek biztonság-tudatos magatartásának elősegítése. 3.3.2-es feladatként a program tematikus rajzpályázat kiírását írta elő, melynek célja, hogy a gyermekek figyelmét a veszélyhelyzetek felismerésére, az elkerülés lehetőségeire irányítsuk. A gyermekek aktív  bevonása a gyermek-balesetmegelőzési tevékenységbe kiemelten fontos, hiszen a biztonság-tudatos magatartásnak, a reális veszélyészlelésnek és kockázatvállalásnak nagy szerepe lehet a biztonság javításában, a balestek számának, azok súlyosságának csökkentésében.

A rajzpályázat
A rajzpályázatot általános iskolások számára 4 korcsoportban írtuk ki (1-2. osztály, 3-4., 5-6., 7-8. osztály). A pályázati felhívás az OGYEI honlapján, valamint a sulineten jelent meg. Összesen 53 pályamunka érkezett, melyek mindegyike megfelelt a kiírásoknak. A pályamunkákat 5 tagú zsűri értékelte, és választotta ki közülük a 12 helyezettet (minden kategóriában I-III. díj), illetve egy rajzot különdíjjal jutalmaztunk. A díjakat a Művészetek Palotájának gyermeknapi rendezvényén, ünnepélyes keretek között, nyilvánosság előtt adtuk át. A díjátadó megszervezésében együttműködtünk a United Way nevű civil szervezettel, akik a naptárak nyomtatásához is támogatást nyújtottak.

A gyermekbiztonsági 2011-es falinaptár
A győztes rajzokból 2011-es évi kétnyelvű (magyar és angol) falinaptárt terveztettünk, mely a magyar EU elnökség valamely, a gyermekegészségügy, gyermekbiztonság témájához kapcsolódó rendezvényének reprezentációs anyaga lehet.
A gyermekbiztonsági falinaptárból az intézet rendelkezésére áll 400 példány, amelyből 250 példány nyomtatására a gyermekegészségügyi program, 150 példányra pedig a United Way támogatása nyújtott fedezetet. Jelen beszámolónkhoz mellékeljük a naptár egy példányát.

Balesetmegelőzés
Szakmai beszámoló a védőnői baleseti és elsősegély-nyújtási graduális tananyag áttekintéséről
Javaslatok
XI. cél, 1. feladat
Szakmai felelős: Dr. Páll Gabriella (OGYEI)

 

Háttér
2009-ben elkészült a „Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv, amely a 0-24 éves korosztály véletlen balesetek miatt bekövetkező halálozásának 30%-os csökkentését tűzte ki célul 2010-2019 között. Az akcióterv 2. célja a gyermekeket nevelő családok otthoni környezetének biztonságosabbá tétele. Ezen belül a 2.1.2-es feladat a graduális védőnő-képzés baleset-megelőzési és elsősegély-nyújtási tananyagának felülvizsgálatát írja elő a 2010-es évre. A védőnői hálózat mind a területen, mind pedig az iskolákban aktív szereplőjévé válhat a biztonságos környezet kialakításának, a biztonság-tudatos magatartásformák terjesztésének, a bizonyítottan hatásos eljárások, baleset-megelőzésre alkalmas védőeszközök használatának terjesztésének. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a védőnők tradicionálisan végzett feladatai között nem, vagy nem kellő hangsúllyal és hatékonysággal jelenik meg a gyermekbiztonság. Ahhoz, hogy a helyzet változzon, szükséges lenne a védőnők ez irányú képzését javítani. 

Módszer
2010-ben felvettük a kapcsolatot azokkal a felsőoktatási intézményekkel, akik graduális védőnő-képzést végeznek. Összegyűjtöttük a gyermekbiztonság és elsősegélynyújtás oktatására vonatkozó adatokat, nevezetesen, hogy milyen tantárgyak keretében, milyen óraszámban és tematika szerint végzik az oktatást. Kérdéseket tettünk fel a tanmenettel, számonkéréssel kapcsolatban is, valamint összegyűjtöttük az oktatás során használt tankönyvek, jegyzetek listáját. A kapott adatokat öt szakember egymástól függetlenül értékelte, és SWOT analízis segítségével összegezte meglátásait. A szakemberek észrevételeit és javaslatait összegeztük. A vizsgálat részletes menetét, annak eredményeit és javaslatainkat a Védőnő című szakmai folyóiratban kívánjuk nyilvánosságra hozni. A folyóirat szerkesztősége a cikket közlésre elfogadta. A kéziratot jelentésünkhöz mellékeljük.

Javaslatok a gyermekbaleset-megelőzési ismeretek oktatására
1. A gyermekbalesetek epidemiológiáját és a primer prevenciós ismereteket önálló tantárgy keretében, lehetőleg a szakmai törzstantárgyakon belül, korszerű önálló jegyzettel, felkészített oktatókkal kell megoldani.
2. Meg kell határozni a képzés ismeretköreit, oktatási céljait, minimális követelményeit.
3. Az alapvető epidemiológiai ismeretek, megelőzési lehetőségek, EU-s és hazai programok minimális oktatási elvárásait meg kell fogalmazni.
4. A tananyagnak a bizonyítottan hatásos eljárások ismertetésére kell épülni. 
5. A gyermekbaleset-megelőzési ismeretek oktatására vonatkozó egységes tartalmú tananyag kidolgozása javasolt.
6. A záróvizsgán valamennyi intézményben kellő hangsúllyal szerepeljen a gyermekbaleset megelőzés.
7. A felmérést 2 év múlva meg kell ismételni annak felmérésére, hogy a szükségesnek ítélt változások bevezetésre kerültek-e.
8. A gyermekbaleset-megelőzési ismeretek graduális oktatásának feltárt hiányosságai különösen fontossá teszik, hogy a kötelező továbbképzési rendszerben a téma a csecsemőtápláláshoz, védőoltásokhoz hasonló hangsúlyt kapjon. Javasolt, hogy az itt megszerzett ismeretek is megfelelő módon kerüljenek számonkérésre.


Javaslatok az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatására
1. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása legalább 40 kontaktórában, külön, kötelező tantárgy keretében javasolt az alapozó törzstantárgyak keretei között.
2. Az oktatási cél és oktatási kimenet az országban legyen egységes.
3. Az elméleti-gyakorlati képzés aránya az 50%-hoz közelítsen.
4. Az általános ismereteken kívül az elsősegélynyújtásnak ki kell térnie a gyermekkorú sérült ellátásának sajátos szempontjaira.
5. Az oktatásnak ki kell térnie a különböző balesettípusok sérültjeinek első ellátására.
6. Az oktatás készítse fel a hallgatókat az alapszintű újraélesztés korszerű elsajátítására.
7. A kurzus lezárására elméleti és gyakorlati vizsga kiírása indokolt, az évközi folyamatos felkészülést zárthelyi dolgozatok és gyakorlati jegy megszerzése támogathatja.
8. A hallgatók váljanak képessé a kapott ismeretek átadására laikusok (elsősorban iskolai tanulók) számára.
9. Az oktatás az érvényes jogszabályok és protokollok figyelembe vételével történjen.
10. Védőnők számára készített, egységes tankönyv/jegyzet kiadása megfontolandó.
11. Szükséges a készségek szinten tartása a folyamatos továbbképzés keretében.
12. A felmérést 2 év múlva meg kell ismételni, annak felmérésére, hogy a szükségesnek ítélt változások bevezetésre kerültek-e.

Háttér
2009-ben elkészült a „Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv, amely a 0-24 éves korosztály véletlen balesetek miatt bekövetkező halálozásának 30%-os csökkentését tűzte ki célul 2010-2019 között. Az akcióterv 2. célja a gyermekeket nevelő családok otthoni környezetének biztonságosabbá tétele. Ezen belül a 2.1.2-es feladat a graduális védőnő-képzés baleset-megelőzési és elsősegély-nyújtási tananyagának felülvizsgálatát írja elő a 2010-es évre. A védőnői hálózat mind a területen, mind pedig az iskolákban aktív szereplőjévé válhat a biztonságos környezet kialakításának, a biztonság-tudatos magatartásformák terjesztésének, a bizonyítottan hatásos eljárások, baleset-megelőzésre alkalmas védőeszközök használatának terjesztésének. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a védőnők tradicionálisan végzett feladatai között nem, vagy nem kellő hangsúllyal és hatékonysággal jelenik meg a gyermekbiztonság. Ahhoz, hogy a helyzet változzon, szükséges lenne a védőnők ez irányú képzését javítani. 
Módszer
2010-ben felvettük a kapcsolatot azokkal a felsőoktatási intézményekkel, akik graduális védőnő-képzést végeznek. Összegyűjtöttük a gyermekbiztonság és elsősegélynyújtás oktatására vonatkozó adatokat, nevezetesen, hogy milyen tantárgyak keretében, milyen óraszámban és tematika szerint végzik az oktatást. Kérdéseket tettünk fel a tanmenettel, számonkéréssel kapcsolatban is, valamint összegyűjtöttük az oktatás során használt tankönyvek, jegyzetek listáját. A kapott adatokat öt szakember egymástól függetlenül értékelte, és SWOT analízis segítségével összegezte meglátásait. A szakemberek észrevételeit és javaslatait összegeztük. A vizsgálat részletes menetét, annak eredményeit és javaslatainkat a Védőnő című szakmai folyóiratban kívánjuk nyilvánosságra hozni. A folyóirat szerkesztősége a cikket közlésre elfogadta. A kéziratot jelentésünkhöz mellékeljük.

Javaslatok a gyermekbaleset-megelőzési ismeretek oktatására
9. A gyermekbalesetek epidemiológiáját és a primer prevenciós ismereteket önálló tantárgy keretében, lehetőleg a szakmai törzstantárgyakon belül, korszerű önálló jegyzettel, felkészített oktatókkal kell megoldani.
10. Meg kell határozni a képzés ismeretköreit, oktatási céljait, minimális követelményeit.
11. Az alapvető epidemiológiai ismeretek, megelőzési lehetőségek, EU-s és hazai programok minimális oktatási elvárásait meg kell fogalmazni.
12. A tananyagnak a bizonyítottan hatásos eljárások ismertetésére kell épülni. 
13. A gyermekbaleset-megelőzési ismeretek oktatására vonatkozó egységes tartalmú tananyag kidolgozása javasolt.
14. A záróvizsgán valamennyi intézményben kellő hangsúllyal szerepeljen a gyermekbaleset megelőzés.
15. A felmérést 2 év múlva meg kell ismételni annak felmérésére, hogy a szükségesnek ítélt változások bevezetésre kerültek-e.
16. A gyermekbaleset-megelőzési ismeretek graduális oktatásának feltárt hiányosságai különösen fontossá teszik, hogy a kötelező továbbképzési rendszerben a téma a csecsemőtápláláshoz, védőoltásokhoz hasonló hangsúlyt kapjon. Javasolt, hogy az itt megszerzett ismeretek is megfelelő módon kerüljenek számonkérésre.

Javaslatok az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatására
13. Az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása legalább 40 kontaktórában, külön, kötelező tantárgy keretében javasolt az alapozó törzstantárgyak keretei között.
14. Az oktatási cél és oktatási kimenet az országban legyen egységes.
15. Az elméleti-gyakorlati képzés aránya az 50%-hoz közelítsen.
16. Az általános ismereteken kívül az elsősegélynyújtásnak ki kell térnie a gyermekkorú sérült ellátásának sajátos szempontjaira.
17. Az oktatásnak ki kell térnie a különböző balesettípusok sérültjeinek első ellátására.
18. Az oktatás készítse fel a hallgatókat az alapszintű újraélesztés korszerű elsajátítására.
19. A kurzus lezárására elméleti és gyakorlati vizsga kiírása indokolt, az évközi folyamatos felkészülést zárthelyi dolgozatok és gyakorlati jegy megszerzése támogathatja.
20. A hallgatók váljanak képessé a kapott ismeretek átadására laikusok (elsősorban iskolai tanulók) számára.
21. Az oktatás az érvényes jogszabályok és protokollok figyelembe vételével történjen.
22. Védőnők számára készített, egységes tankönyv/jegyzet kiadása megfontolandó.
23. Szükséges a készségek szinten tartása a folyamatos továbbképzés keretében.
24. A felmérést 2 év múlva meg kell ismételni, annak felmérésére, hogy a szükségesnek ítélt változások bevezetésre kerültek-e.


Tovább..

3. feladat

Folyamatban

Szakmai beszámoló a gyermekbántalmazás megelőzéséről szóló konferenciáról

XI. cél 3. feladat

Szakmai felelős: Dr. Kovács Zsuzsa, Toma Andrea (OGYEI) 

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) hosszú évek óta foglalkozik a gyermekbántalmazás, a családon belüli erőszak témakörével. Célcsoportjaink a területen dolgozó egészségügyi szakemberek, a szociális szféra munkatársai, valamint a pedagógusok. Szorosan együttműködünk egyéb társszakmákkal, illetve a rendőrséggel és a gyermek- és családvédelmi szolgálatokkal.

A „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program keretében ez évben a bántalmazás egy speciális formájával, a csecsemő- és kisgyermekkorban elszenvedett „megrázott gyermek” szindrómával (Shaken Baby Syndrome) foglalkoztunk. Elkészítettük egy laikusoknak szóló ausztrál szakmai anyag hazai adaptálását, melyet szakmai konferencia és média kampány segítségével mutattunk be.  

A munka szakmai háttere: 

Magyarországon évente kb. 30 gyermek hal meg egyértelműen bántalmazás, elhanyagolás következtében. A Gyermekjóléti Szolgálatok gondozásába kerülő gyermekek kb. 8%-akb. 20 ezer gyermek! - szenved bántalmazástól és elhanyagolástól. Szakemberek szerint ott, ahol nagy a szegénység, könnyebben előfordulnak „balesetek” a gyerekkel. A gyermektraumatológiákon manapság szinte minden hónapban fordulnak elő bántalmazási nyomokat viselő, netán háztartási balesetben megsérült, vagy „csak” elhanyagolt gyermekek. Többségük 5 éves kornál fiatalabb. Statisztikák szerint ebben a korban az összes törések több mint negyede szándékos agresszió következménye. Az első életévben bekövetkező halálokok több mint 7 %-a bántalmazás következtében jön létre (ezzel a második helyen áll a halálozási okok között). A leginkább veszélyeztetettek között vannak a koraszülöttek, a valamilyen fejlődési rendellenességgel, sérüléssel világra jöttek, illetve az elsőszülötteket többször éri agresszió.

A gyermek megrázása a 0-3 éves korú gyermekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma. Általában a fáradt, kontrolljukat veszett szülők, gondozók okozzák ezt a sérülést. A felnőttek általában nem is sejtik, hogy milyen súlyos sérüléseket okozhatnak ezzel a babáknak. Az ilyen bántalmazáson átesett babák jellegzetes kórképet mutatnak, melynek angol neve „Shaken Baby Syndrome” vagyis magyarul a „megrázott gyermek szindróma”. Jellemző, hogy a legsúlyosabb esetekben agyvérzés, gerincsérülés léphet fel, mely kb. 20%-ban a gyermek halálát okozza. A túlélők jelentős része maradandó károsodást szenved. 

A gyermekbántalmazás megelőzése érdekében az OGYEI évek óta feladatának tekinti a gyakorlati információk minél szélesebb réteghez való eljuttatását. Az angolszász országokban sok éve szerveznek kampányokat „Sose rázd a kisbabádat!” címmel. Intézetünk számos nemzetközi szervezettel áll kapcsolatban, így jutottunk hozzá az Ausztráliában évek óta használt felvilágosító anyaghoz, amely egy animációs kisfilmből és a hozzá kapcsolódó szóróanyagból (az ausztrál szervezet a szerzői jogokat fenntartja) áll.

A „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program keretében Intézetünk elkészítette a film és a szóróanyag magyar adaptációját és erre építve budapesti helyszínnel megszervezett egy szakmai konferenciát. 

A szakmai munka menete: 

Az animációs kisfilm versbe szedve mondja el, mutatja be a kisbaba megrázásának következményeit. Az angol nyelvű verset a program szakmai vezetője lefordította, majd egy műfordító közreműködésével versbe szedtük, magyarítottuk. Az anyag elkészítésénél ügyelnünk kellett a kép és a magyar szöveg ritmusára, hiszen a képi anyagon változtatni nem lehetett. A szöveg véglegesítése után indult a stúdió munka. Ennek keretében profi szinkronszínész mondta fel a hanganyagot, melyet hangrendező szerkesztett. A stúdió munka másik részét a feliratok grafikájának megszerkesztése képezte.

A film szinkronmunkáival párhuzamosan zajlottak a filmhez kapcsolódó lakossági szóróanyag fordítási, grafikai és sokszorosítási munkái.

A DVD-t 4000 példányban, a hozzá kapcsolódó szóróanyagot 35.000 db-ban készítettük el.  

Szakmai konferencia: 

A kész DVD-t és a szóróanyagot szakmai konferencián mutattuk be. A konferencia egy budapesti szállodában került megrendezésre 2010. április 29-én (a konferencia tematikája a beszámolóhoz csatoltan található). Sajnos az időpont kiválasztása rajtunk kívül álló okok miatt nem volt szerencsés (egybeesett több kötelező szakmai továbbképzés idejével, valamint a középiskolák ballagásával). Így a tervezett 200 fő helyett csak 128 fő vett részt. Nagy örömünkre a védőnők mellett szép számban jelen voltak bölcsődei gondozónők, szociális munkások, házi gyermekorvosok is. A konferencián résztvevők konferencia-csomagot kaptak, amely tartalmazta a DVD-t és a szóróanyagot is.

Programunkkal felhívjuk a szakemberek figyelmét a kórkép jelentőségére.

A laikusoknak szóló anyaggal a szakembereken keresztül a lakosság felvilágosítását célozzuk meg. A szóróanyag, melyet feltettünk az Intézet honlapjára is (www.ogyei.hu – letölthető anyagok) szabadon másolható. A DVD magyar adaptációjához Intézetünkön keresztül lehet hozzájutni.

A rendezvényhez kapcsolódó sajtótájékoztató (melynek szervezésében együttműködtünk az OTH Kommunikációs Főosztályával) nagy sikert hozott. Az érdeklődést számos cikk, internetes lapon való megjelenés, TV szereplés (ATV, TV2, HírTV), rádióinterjú jelzi. A konferencia magas színvonala további szakmai megkereséseket is generált, melyeknek eleget tettünk (Magyar Családsegítők és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete országos értekezlete Siófokon, „Kávészünet” konferencia –Házi Gyermekorvosok Egyesülete országos értekezlet, Croatian-German-Hungarian Paediatric Meeting-Kóspallag stb.)

További felkéréseink vannak, melyeknek szeptember-október folyamán tudunk eleget tenni (3 alkalommal változatlan tematikával kérik a konferencia megszervezését, a többi megjelenés egyéb szakmai konferenciákhoz kapcsolódik).  

A program folytatásaként szeretnénk további szakmai felkéréseknek eleget tenni, emellett szakmai kapcsolataink felhasználásával az anyag minél szélesebb körhöz (kórházak gyermekosztályai, gyermekrendelők, bölcsődék, baba-mama klub-ok, stb.) való eljuttatását kívánjuk elérni. 


Tovább..

4. feladat

Folyamatban

A bölcsődei étkeztetés felmérése, pilot vizsgálat
XI. Cél 4. feladat

Szakmai felelős: Henter Izabella (OGYEI) 

Háttér, a vizsgálat indoka:

Hazánk lakosságának egészségi állapota aggasztó. A primer prevenció egyik hatékony eszköze a gyermekkorban megkezdett egészséges életmódra nevelés.

A 2009. évi adatok szerint, Magyarországon a közel 34700 bölcsődés kisgyermek étkeztetésére és étkezésére vonatkozóan aktuális adatok nem állnak rendelkezésre.

 Táblázat. A bölcsődék és a bölcsődések száma évenként. Forrás KSH. 

Év

Működő bölcsődék száma

Működő bölcsődei férőhelyek száma

Ebből: önkormányzati bölcsődék férőhelyei

Beíratott gyermekek száma

Ebből: önkormányzati bölcsődébe beíratott gyermekek száma

2000

532

24 965

24 089

29 561

28 722

2001

532

24 394

23 564

28 981

28 177

2002

523

24 078

23 300

28 847

28 029

2003

515

23 771

22 959

29 422

28 254

2004

527

23 911

23 024

30 333

29 369

2005

530

23 766

22 909

30 230

29 274

2006

543

24 255

23 344

31 153

30 066

2007

556

24 934

23 868

32 010

30 659

2008

594

25 937

24 243

33 726

31 536

2009

625

26 687

24 767

34 694

32 308

 A területen illetékes intézetek OGYEI, SZMI, OÉTI és az MDOSZ, mint szakmai szervezetek, együttesen terveztek felmérést az aktuális állapot feltérképezésére.

A hosszú ideje nem vizsgált bölcsődés korosztály étkezését és az, azt befolyásoló tényezőket, dietetikus végzettségű szakemberek mérték fel, akiknek a képzettsége, gyakorlati tapasztalata egyaránt kiterjed a táplálkozástanra, közétkezetésre, és az egyre többeket érintő diétákra.

 Kutatásunk célja:

- A bölcsődék jelenlegi élelmezési, dietetikai ellátása, az étkeztetés, az egészséges táplálkozásra nevelés körülményeinek felderítése.

- Egy későbbi kiterjedt kutatás előkészítése.

- A pilot vizsgálat eredményeiből is levonhatók azok a következtetések, amelyek hozzájárulnak az ellátás optimalizálásához.

- Objektív alapot jelent a tervezett újabb módszertani kiadványhoz.

- Az ELTE bölcsődei gondozó szakember képzéséhez hasznos háttéranyag.

 A vizsgálat alapján megfogalmazott észrevételek, javaslatok:

 1./ Ahol helyben főznek, ott jellemzően van elegendő mennyiségben zöldség és gyümölcs, a húsos ételeket is sovány húsból készítik, körültekintőbben történik az étlaptervezés és a főzés. Ahol saját kézben van az élelmezés ott rugalmasabb a rendszer és a gondozónők is elégedettebbek az élelmezéssel.

Amennyiben várható, a csecsemők számának növekedése a bölcsődékben, a tejkonyhákra vonatkozó szabályozás, illetve ellenőrzés jelentősége megnő és ezzel együtt a saját főzőkonyha előnye is. 

 2./ A kiszervezett élelmezések esetében nem mindig biztosított az életkor-specifikus étrend. A fenntartó oldaláról gyenge, nem dokumentált, illetve nincs megfelelő kontroll, előfordul, hogy a bölcsőde nem ismeri az ide vonatkozó adatokat.

 3. / Igen nagy eltérés van az élelmezési normákban. Szükség lenne minimum-normára.

 4./ A közbeszerzésnél a bölcsőde élelmezési-, illetve dietetikus szakembere nem minden esetben tájékozódhat a kiírásról és nincs javaslattételi lehetősége sem.

5./ Esetenként gond a korszerűtlen, manuálisan végzett adminisztráció és túlzottan magas az egy konyhai dolgozóra jutó gyermeklétszám. Sok helyen nincs korcsoportra vonatkozóan, külön kiszabat és adagolási útmutató. Megfontolandó a dolgozói minimumfeltétel.

6./. A bölcsődevezetők és a bölcsődei dolgozók nagyon jó szándékúak, többségében nagy tapasztalattal bírnak. Az élelmezésvezetők szakmai képzettsége, jártassága nagyon különböző. A problémák elsősorban a korszerű ismeret-, továbbképzés-, illetve pénzhiányból adódnak.

7./ Kevés helyen megoldott a helyben történő diétás étkeztetés és a külön, diétás élelmezési norma. A diéták többnyire az adott élelmiszer kerülésében merülnek ki, pl.: a tejmentes nem kap tejet, de már a felvágottakra, péksüteményekre, keresztallergiára, a komplettálásra, a tápanyagok pótlására, stb. nem figyelnek. A diétás ellátás esetén rendeleti szabályozás javasolt. Aki vállal diétás étkeztetést, alkalmazzon dietetikus szakembert.

 8./ A jelenlegi jogszabályból a bölcsődei terület számára hiányzik a napi 75%-os élelmiszer-felhasználási ajánlás a (67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendeletből.

Javasolt egy új közétkeztetési jogszabály megalkotása, a bölcsődei étkeztetésre vonatkozó specialitásokkal. Fontos lenne definiálni, hogy mit kell adni reggelire, tízóraira, ebédre, uzsonnára, anyaghányaddal. Így a költségeket is lehetne tervezni.

Állásfoglalásra van szükség a szélsőséges és speciális étrendek, különböző életkorokban történő alkalmazásáról.

 9./ További, kiterjedt, reprezentatívabb vizsgálat, ill. az egyre többeket érintő Családi napközik területét is érintő kutatás rámutathat és hozzájárulhat a területen szükséges változtatások előkészítéshez és azok eredményességéhez.

 10./ Az élelmezés, dietetika, egészségnevelés területén korosztály-specifikus stratégia és képzés, ill. ellenőrzés elősegíti a felnövekvő nemzedék egészségtudatos életvitelét.

Az együttműködő felek

Országos Gyermekegészségügyi Intézet /OGYEI                                   

Dr. Mramuracz Éva, Henter Izabella henter.izabella@ogyei.hu 

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet missziós nyilatkozata szerint, tevékenysége kiterjed a gyermekek testi és lelki egészségét meghatározó, a családban és gyermekintézményekben történő gondozás támogatására.

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége / MDOSZ                     

Antal Emese

Az MDOSZ céljai között szerepel a betegségmegelőzés, a lakosság egészségi állapotának megőrzése és javítása, az egészséges, illetve aktuális állapotnak megfelelő táplálkozási gyakorlat és szokások kialakítása pozitív befolyásolás útján. 

Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet / SZMI

Magyarfalvi Tiborné, Rózsa Judit  

A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermekvédelmi Főosztálya több szakmai javaslatot, módszertant jelentetett meg a bölcsődék működtetésére vonatkozóan és felügyeli azok szakmai tevékenységét. 

Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet                 

Dr.Med Habil. Martos Éva, Bakacs Márta  

Táplálkozás-epidemiológiai vizsgálatokat végez a lakosság veszélyeztetett csoportjaiban a táplálkozással összefüggő nem-fertőző megbetegedések, ill. hiányártalmak felderítése érdekében. Táplálkozási szokásokra és életmódra vonatkozó felméréseket végez a lakosság reprezentatív ill. meghatározott csoportjainál.  


Tovább..

XII. cél

1-3. feladat

Folyamatban

Szakmai beszámoló a Neonatális Intenzív Centrumok (NIC) adatgyűjtésének 2009-2010 évi munkájáról
XII. cél 1-3 feladat

Szakmai felelős: Dr. Páll Gabriella (OGYEI)

Háttér
A magyar neonatális intenzív centrumok (NIC) jelenlegi rendszere a hetvenes-, nyolcvanas években alakult ki. 2008-ban 22 ilyen centrum működött az országban. Szervezeti változás az előző évhez képest, hogy 2007. március 31-én megszűnt a Schöpf-Mérei Ágoston Kórház és Anyavédelmi Központ, melyben NIC is működött. 2007. április 1-től a Semmelweis Egyetem (SE) I. és II. számú Gyermekklinikájának két NIC-e egyesült , az I. sz. Gyermekklinikán működik tovább. 2007. június 1-től a Szent János Kórház Budai Egészségügyi Regionális Centrumában új NIC került kialakításra. Így 2008. év végén 5 centrum Budapesten, 2-2 Pécsett és Debrecenben, a többi pedig megyeszékhelyeken  látta el a betegeket.
A centrumok teljes körű elektronikus adatgyűjtését a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium kezdeményezte, és az adatgyűjtés első éveiben (2002-2004) a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikája koordinálta. 2005 óta az adatgyűjtés koordinációját az Országos Gyermekegészségügyi Intézet vette át. Az adatgyűjtés módja nemzetközi mércével mérve is korszerű. Tartalmát a neonatológus szakma dolgozta ki azzal a céllal, hogy az adatok feldolgozásából levonható következtetések segítsék a szakmai munkát, javítsák a koraszülöttek életkilátásait.
A 2008-as jelentés 20 NIC tevékenységét elemzi, mivel két intézet (Szegedi Egyetem Gyermekklinika, Pécsi Egyetem Gyermekklinika) nem tudott adatbevitelre alkalmas személyt biztosítani.  Az adatszolgáltatási fegyelem 2008-ban a fő demográfiai jellemzők tekintetében igen jó volt, az összegyűjtött adatok 19 intézmény vonatkozásában teljes körűnek tekinthetőek , a kecskeméti kórház NIC adatai erre az évre hiányosak, így bizonyos (pl. intézményenkénti túlélés) elemzésekben nem szerepel.
Az elemzésekhez a NIC hálózat egyedi adatsorait használtuk fel.
A 2008-as év eredményei
Országosan összesen 5726 újszülöttről és 5969 ápolási eseményről szolgáltattak információt a centrumok 2008-ra vonatkozóan. A különbség az osztályok közötti áthelyezésből és visszavételből adódik.  A 2008-ban született gyermekek közül 334-en haltak meg (5,8%). Az ápolt gyermekek között a fiúk és lányok aránya 3169/2557 volt, azaz az ápoltak 55,3%-a volt fiú. 1207 gyermek ikerterhességből született. A születési súly szerinti megoszlás a következő volt:
 <500  gramm:  33  (meghalt 23; 69,7%)
 500-999 gramm: 466  (meghalt 149; 31,9%)
 1000-1499 gramm: 638  (meghalt 41; 6,4%)
 1500-2499 gramm: 2394  (meghalt 46; 1,9%)
 2500-3499 gramm:  1472  (meghalt 35; 2,4%)
 3500 vagy több:  711  (meghalt 7; 1%)

3547 újszülöttet ápoltak légzészavar miatt, közülük 2761 gépi lélegeztetést igényelt. 204 gyermeket két hétig, vagy annál tovább kellett lélegeztetni. 171-en kerültek ápolásuk folyamán shock-kos állapotba, 132 gyermeknél fordult elő légmell, 2324 újszülött esetében állapítottak meg perinatális fertőzést. A 2005-2008 évi adatokról összefoglaló jelentést készítünk, melyet a minisztérium illetékes munkatársaihoz eljuttatunk.


Tovább..

4. feladat

Folyamatban

HBSC
(XII. cél 4. feladat)

Előzmény

Magyarország 1985 óta vesz részt a nemzetközi kollaborációban négyévenként zajló országosan reprezentatív vizsgálatban. A kutatás egyik fő célkitűzése annak megismerése, hogy milyen és hogyan változik a serdülőkorú tanulók közérzete, önminősített egészségi állapota és életmódja.

Az életmódbeli szokások trendjének ismerete lehetővé teszi a fiatalok számára tervezett és végrehajtott egészségfejlesztési stratégia hatékonyságának objektív értékelését.

A kutatás másik fontos célja az egészséget és életmódot befolyásoló tényezők minél szélesebb körű feltárása, a fiatalok szocializációjában kulcsszerepet játszó színterek, a család, az iskola és a kortárs kapcsolatok szerepének megfogalmazása.

Az összefüggés-elemzések (amikből rendszeresen készülnek publikációk, előadások) mindazon szakemberek számára hasznos információkat nyújtanak, akik folyamatos kapcsolatban vannak a családokkal, gyermekközösségekkel és azok nevelési gyakorlatát, hatásrendszerét képesek befolyásolni. Ezek a pedagógusok, orvosok, védőnők, gyermekvédelemben dolgozók.

A kutatást egy kutatócsoport végzi az Intézeten belül.

 

Az adatfelvétel előkészítésén, lebonyolításán és az adatok feldolgozásán, elemzésén kívül, rendszeresen az alábbi feladatokat végezzük. 

Kutatásfejlesztés

Mintaválasztás: A reprezentativitás elérése érdekében a kiválasztó többlépcsős, rétegzett mintavételi eljárást alkalmazott. Az eljárásról részletes dokumentációt készül. Ennek segítségével a hazai kutatócsoport megfelelően széleskörű tájékoztatást ad a nemzetközi kutatócsoport és adatbank számára a magyarországi mintavételi gyakorlatról és adatfelvételi eljárásról.

Kérdőívfejlesztés: A felmérés aktuális kérdőívének összeállítása és kipróbálása kis mintán (pilot vizsgálat) minden vizsgálat előtt. A tevékenység részben a nemzetközi kutatócsoporttal együttműködve, részben pedig a hazai speciális kutatási szempontokat figyelembe véve valósul meg. Ehhez kapcsolódóan szükséges a részletes és mélyreható irodalom-kutatás és részvétel a nemzetközi kutatási protokoll fejlesztésében, összeállításában.

Kapcsolattartás a nemzetközi kutatócsoporttal

Health Behaviour in School-aged Children, a Cross-National WHO-Collaborative Study (Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása) nemzetközi hálózat. Magyarországon az OGYEI koordinálja a kutatást. A kutatócsoport tagjai rendszeresen részt vesznek és aktívan közreműködnek a hatékony működéshez nélkülözhetetlen nemzetközi munkaértekezleteken, melyeket félévenként hív össze a koordinációs bizottság. A köztes időszakban elektronikus úton folyik a nemzetközi munka.

 

WHO/HBSC Forum Series: A nemzetközi kutatócsoport a WHO-val együttműködve egy kétévenként megrendezett fórumsorozatot szervez 2007 óta. Ennek célja, hogy a fiatalok egészsége témának valamely szűkebb területét kiválasztva a tudomány, a gyakorlat és a döntéshozói szintekről szakembereket hívjanak össze, akik kidolgozhatják a tudományos eredmények gyakorlatba való átültetését (különös tekintettel az interszektoriális megoldásokra) az egészségfejlesztés, egészségnevelés számára. A rendezvények meghívásosak, 15-20 ország szakértői vesznek részt egy fórumon. A résztvevő országok közül a WHO felkér 10-12-t egy úgynevezett case study megírására, amely bemutatja, hogy az adott ország, az adott témában, milyen egészségfejlesztési stratégiával és gyakorlattal rendelkezik. Ezeket a tanulmányokat a WHO minden fórum után kötetben teszi közzé. Eddig három fórumot rendeztek meg, Magyarország mindegyikre meghívást kapott és két tanulmánykötetben bemutatta tevékenységét. 

Egyéb tevékenységek

Részvétel egészségfejlesztési programok, stratégiák kidolgozásában, véleményezésében, megvalósításában.

Oktatás, konzultáció szakdolgozatok, doktori disszertációk elkészítéséhez.

 

Adatszolgáltatás a gyermek-egészségügyi, oktatási és szociális döntéshozók, irányítók és ellátók, valamint a nemzetközi szervezetek számára a serdülők egészsége, életmódja, illetőleg az ezeket befolyásoló tényezők területén. 

Publikációk

 

Folyóiratcikkek:

 

<!--[if !supportLists]-->1.      <!--[endif]-->Holstein, B.E., Currie, C., Boyce, W., Damsgaard, M.T., Gobina, I., Kökönyei, Gy., Hetland, J., deLooze, M., Richter, M., Due, P. (2009). Socio-economic inequality in multiple health complaints among adolescents: international comparative study in 37 countries. International Journal of Public Health, 54, S260-S270. (IF: 0,818)

<!--[if !supportLists]-->2.      <!--[endif]-->Ravens-Sieberer, U., Freeman, J., Kökönyei, Gy., Thomas, C.A., Erhart, M. (2009). School as a determinant for health outcomes – a structural equation model analysis. Health Education, 109, 342-356.

<!--[if !supportLists]-->3.      <!--[endif]-->Andó B., Kökönyei Gy., Paksi B., Farkas J., Rózsa S., Demetrovics Zs. (2009). A 7 tételes Szenzoros Élménykeresés Kérdőív (SSS-7-HU) bemutatása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10(2), 139-152.

<!--[if !supportLists]-->4.      <!--[endif]-->Reinhardt, M., Kökönyei, Gy. (2009). Tanulási problémák magatartási zavarokkal küzdő gyermekeknél. Pedagógusképzés, 2-3, 177-198.

<!--[if !supportLists]-->5.      <!--[endif]-->Kökönyei, Gy. (2007): Önértékelés, rizikómagatartás és jóllét serdülőkorban. In: Demetrovics Zs., Urbán, R., Kökönyei, Gy. (szerk.): Iskolai egészségpszichológia. L’Harmattann, Budapest. pp. 90-118.

<!--[if !supportLists]-->6.      <!--[endif]-->Aszmann, A. (2005): A magyar gyermekek egészségi állapota, egészségmagatartása: In: Alapismeretek az egészségfejlesztéshez (A pedagógusképzés és továbbképzés számára ajánlott tananyag) Szerk.: Barabás K. Medicina

<!--[if !supportLists]-->7.      <!--[endif]-->Demetrovics, Zs., Urbán, R., Kökönyei, Gy. (2007): (szerk.): Iskolai egészségpszichológia. L’Harmattan Kiadó. 315 o.

<!--[if !supportLists]-->8.      <!--[endif]-->Kökönyei, Gy. (2007): Önértékelés, rizikómagatartás és jóllét serdülőkorban. In: Demetrovics Zs., Urbán, R., Kökönyei, Gy. (szerk.): Iskolai egészségpszichológia. L’Harmattann Kiadó, Budapest. 90-118.

<!--[if !supportLists]-->9.      <!--[endif]-->Várnai, D., Örkényi, Á., Aszmann, A., Kökönyei, Gy., Balogh, Á. (2007): A HBSC kutatás bemutatása: az iskolai környezet és az egészség kapcsolatára vonatkozó legfrissebb eredmények, In: Urbán, R., Demetrovics., Zs, Kökönyei, Gy. (szerk.): Iskolai egészségpszichológia . L’Harmattann, Budapest, 169-196. o.

<!--[if !supportLists]-->10.  <!--[endif]-->Várnai, D. (2007): Erőszak, önsértés, In: Páll, G., Zentai, É. (szerk.): Gyermekbalesetek Magyarországon, Kereskedelmi Sajtóügynökség, 67-73. 

Könyvfejezetek: 

<!--[if !supportLists]-->1.      <!--[endif]-->Kökönyei, Gy., Örkényi, Á. (2009): Iskola és jóllét. Mindengyerek Konferencia 2009. Gyerekparadicsom Alapítvány, 2009, Budapest, 55. o.

<!--[if !supportLists]-->2.      <!--[endif]-->Németh, Á. (2009): Pubertás: A biológiai érés és az egészségmagatartás összefüggései. Mindengyerek Konferencia 2009. Gyerekparadicsom Alapítvány, 2009, Budapest, 33. o.

<!--[if !supportLists]-->3.      <!--[endif]-->Várnai, D., Németh, Á., Zakariás, I. (2009): Kortársbántalmazás és verekedés a magyar iskoláskorúak körében. Mindengyerek Konferencia 2009. Gyerekparadicsom Alapítvány, 2009, Budapest, 68. o.

<!--[if !supportLists]-->4.      <!--[endif]-->Currie, c., Németh, Á., Kökönyei,Gy. (2005): Pubertal status and timing. In: Currie, C., Roberts, C., Morgan, A., Smith, R., Samdal, O., (eds.): HBSC Research Protocol for the 2005/ 2006 Survey. 

<!--[if !supportLists]-->5.      <!--[endif]-->Németh, Á., Ojala, K. (2005): Body image and weight control behaviour. In: Currie, C., Roberts, C., Morgan, A., Smith, R., Samdal, O., (eds.): HBSC Research Protocol for the 2005/ 2006 Survey.

<!--[if !supportLists]-->6.      <!--[endif]-->Ojala, K., Németh, Á.  (2008): Weight reduction behaviour. In: Currie et al. (eds): Inequalties in Young People Health.HBSC. International Report from the 2005/2006 survey. WHO-CAHRU, Edinburgh, 101-104.

<!--[if !supportLists]-->7.      <!--[endif]-->Németh, Á., Ojala, K. (2008): Body Image. In: Currie et al. (eds): Inequalties in Young People Health.HBSC. International Report from the 2005/2006 survey. WHO-CAHRU, Edinburgh, 79-82.

<!--[if !supportLists]-->8.      <!--[endif]-->Várnai, D., Kökönyei, Gy., Németh, Á., Pászthy, B., Aszmann, A. (2008): Hungary: Social Cohesion for Mental Well-being in Adolescents, In: Social Cohesion for Mental Well-being among Adolescent WHO HBSC Forum 2007, Copenhagen, WHO Regional Office for Europe, 112-122. p.

 Előadások, poszterek: 

  1. Kökönyei, Gy., Örkényi, Á. (2009): Iskola és jóllét. „Mindengyerek” konferencia, 2009. jan. 19-21., Budapest
  2. Kökönyei, Gy., Urbán, R. (2009): Predictors of behavioural intention to smoke among non-smokers in Budapest Adolescent Smoking Study. . Poster presented at 23rd Conference of EHPS „From knowledge to interventions”. Pisa, Italy, September 23-26.
  3. Kökönyei, Gy., Tóth, B:, Rojkovich, B., Kelemen, J., Urbán, R. (2009). Emotion regulation in chronic rheumatic pain. Poster presented at 24rd Conference of EHPS „From knowledge to interventions”. Pisa, Italy, September 23-26.
  4. Németh, Á. (2009): Pubertás: A biológiai érés és az egészségmagatartás összefüggései. Egy kutatás tapasztalatai. „Mindengyerek” konferencia, 2009. jan. 19-21., Budapest.
  5. Németh, Á. (2009): A nemi érés és a szerhasználat összefüggései. „Addiktológiai Kutatások Magyarországon 2009” konferencia, 2009. febr. 20., Budapest.
  6. Németh, Á. (2009): Serdülőkorúak egészsége és szerfogyasztása Európában és Észak-Amerikában. Egy nemzetközi kutatás tapasztalatai. Népegészségügyi Tudományos Társaság XVII. Nemzetközi Kongresszusa. 2009. ápr. 16-19. Marosvásárhely,
  7. Németh, Á. (2009): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása – országos reprezentatív vizsgálat. „Kihívások és lehetőségek az iskolai prevencióban”, Győr város Kábítószeregyeztető fórumának konferenciája, 2009. ápr. 28., Győr.
  8. Németh, Á. (2009): Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása kutatás. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszak Koordinációs Egység gyakorlatvezetői munkaértekezlete. 2009. okt. 2., Nyíregyháza.
  9. Németh, Á. (2009): Pubertás: A nemi érés és az egészségmagatartás néhány összefüggése. Az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatók VII. országos konferenciája. 2009. okt. 6-8. Debrecen.
  10. Németh, Á. (2009): Gyermekek és serdülők egészségmagatartása és életminősége. II. Gyakorlati Gyermekpszichiátria Továbbképző Tanfolyam. 2009. nov. 5-7., Budapest.
  11. Németh, Á. (2009): Iskoláskorúak Egészségmagatartása – Nemzetközi Kutatás. Néhány eredmény a szubjektív jóllét témakörében. „Kutatás és terápia metszéspontjai” konferencia. 2009. okt. 29-30., Piliscsaba.
  12. Örkényi, Á., Kökönyei, Gy., Zakariás, I., Várnai, D., Németh, Á. (2009). Delinquency and perception of school: role of schoolclass-level attitudes. Paper presented in „Closing the Gap in Child and Adolescent Health” HPRC Conference. University of Ireland, 2009. jún. 11. Galway,
  13. Örkényi, Á., Kökönyei, Gy. (2009): Iskola és közérzet. Az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatók VII. országos konferenciája. 2009. okt. 6-8. Debrecen.
  14. Páll G., Valek A., Várnai D., Németh Á., Páldy A., Málnási T., Almási I.: (2009) Strategic approach of child injury prevention in Hungary. WHO/HBSC. Case Study Forum review workshop, 2009. Jún. 8. Galway, Írország
  15. Páll G., Valek A., Várnai D., Németh Á., Páldy A., Málnási T., Almási I. (2009): Strategic approach of child injury prevention in Hungary. WHO/HBSC Case Study Forum, 2009. Október. 19-20. Sienna, Olaszország.
  16. Szentes, A., Bokrétás, I., Békési, A., Kökönyei, Gy., Török, Sz. (2009). Onkológiai, diabéteszes és JIA-s gyerekek betegségreprezentációja. Fiatal Gyermekgyógyászok Konferenciája. Kőszeg, 2009. április 3-5.
  17. Várnai, D. (2009): Kortárs bántalmazás és verekedés iskoláskorúak körében, „Mindengyerek” konferencia, 2009. jan. 19-21., Budapest.
  18. Várnai, D. (2009): Iskola és közérzet. Millenáris Interaktív Egészség Kiállítás Megnyitó Konferencia, 2009. márc. 6., Budapest
  19. Várnai, D. (2009): Kortárs bántalmazás és verekedés iskoláskorúak körében. OGYEI Bűnmegelőzési Konferencia 2009. március 12-13., Budapest.
  20. Várnai, D. (2009): Iskolai egészségfejlesztési programok monitorozása, hatásvizsgálata „Kihívások és lehetőségek az iskolai prevencióban”, Győr város Kábítószeregyeztető fórumának konferenciája, 2009. ápr. 28., Győr.
  21. Várnai, D. (2009): Kortárs bántalmazás és verekedés iskoláskorúak körében. Az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatók VII. országos konferenciája. 2009. okt. 6-8. Debrecen.
  22. Aszmann, A., Páll, G., Németh, Á., Kökönyei, Gy., Várnai, D., Balogh, Á. (2005): „Iskolásgyermekek egészségmagatartása” WHO kutatás 5 hazai adatfelvételének összehasonlító elemzése. Népegészségügyi Tudományos Társaság 2005. évi konferencia, Szekszárd.
  23. Aszmann, A., Páll, G., Németh, Á., Kökönyei, Gy., Várnai, D., Örkényi, Á., Balogh, Á. (2005): HBSC, „Iskolásgyermekek Egészségmagatartása” WHO kutatás bemutatása és felkiáltójelei, az egészségfejlesztés szempontjából. ELTE személyiség és egészségpszichológiai Tanszék által rendezett konferencia.
  24. Aszmann A., Kökönyei Gy., Várnai D., Németh Á., Balogh Á. (2005): Magyar serdülők jólléte és a pszichoszociális környezet. Magyar Gyermekorvosok Társasága Nagygyűlés, Balatonszárzó, 2005.
  25. Aszmann, A., Németh, Á. (2005): Magyar gyermekek táplálkozási és szabadidő felhasználási szokásai. „Fizikai aktivitása, egészséges táplálkozás” WHO program hazai szakmai rendezvénye (Egészségügyi Minisztérium szervezésében, 2005):
  26. Németh, Á. (2005): Serdülőkorúak dohányzási szokásai, ismeretei. Előadás a Dohányzásellenes Világnap alkalmából az Egészségügyi Minisztérium által szervezett konferencián. Budapest, május 31.
  27. Németh, Á., Aszmann A. (2005): A dohányzás gyakorisága fiatalok körében. Előadás a „3P- Prevenció, Pedagógia, Politika” Konferencián. Budapest, november 11.
  28. Örkényi, Á., Aszmann, A., Balogh, Á., Koszonits, R., Kökönyei, Gy., Németh, Á., Páll, G., Várnai. D. (2005): A szubjektív jóllét és a rizikómagatartások alakulása állami gondozott fiatalok körében, Magyar Gyermekorvosok Társasága Nagygyűlés, Balatonszárszó, 2005. szeptember 30, előadás
  29. Örkényi, Á., Aszmann, A., Balogh, Á., Koszonits, R., Kökönyei, Gy., Németh, Á., Páll, G., Várnai. D. (2005): Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása – egy friss kutatás tükrében, VII. Egészségfejlesztési és Drogprevenciós Konferencia, Fővárosi Önkormányzat Béke Gyermekotthon, 2005. november 7., előadás
  30. Páll, G., Aszmann, A., Németh, Á., Kökönyei, Gy., Várnai, D.,  Szabadi, i., Balogh, Á. (2005): Középiskolások objektív és szubjektív egészségi állapot mérése: az orvosi anamnézis értéke. Magyar Gyermekorvosok Társasága Nagygyűlés, Balatonszárszó, 2005. szeptember 30,  poszter
  31. Kökönyei, Gy., Balogh, Á., Örkényi, Á., Várnai, D., Németh, Á., Páll, G., Aszmann, A. (2006): Önértékelés és rizikómagatartás kapcsolata serdülőkorban: rizikófaktor az alacsony önértékelés? Magyar Pszichológiai Társaság XVII. Országos Tudományos Nagygyűlése. Budapest, 2006. május 25-27. (252.o)
  32. Németh, Á., Balogh, Á. (2006): Nemdohányzó serdülők fogékonysága a dohányzás elkezdésére. Magyar Pszichológiai Társaság XVII. Országos Tudományos Nagygyűlése. Budapest, 2006. május 25-27.
  33. Örkényi, Á., Balogh, Á., Kökönyei, Gy., Várnai, D., Németh, Á., Aszmann, A., Páll, G., (2006): A rizikós szerhasználattól való tartózkodás prediktorai gyermekotthonban nevelkedő fiatalok körében, Magyar Pszichológiai Társaság XVII. Nagygyűlése, Budapest. 2006. május 26.
  34. Várnai, D. (2006): Bántalmazás, önsértés, CEHAPE Konferencia, OKK, Budapest, 2006. február 9.
  35. Várnai, D., Németh, Á., Aszmann, A., Kökönyei, Gy., Örkényi, Á., Páll, G., Balogh, Á. (2006):: A HBSC – Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása c. vizsgálat – egy egészségmagatartás kutatás bemutatása, OGYEI Kamaszkonferencia, Budapest,  2006. június 1.
  36. Várnai, D., Balogh, Á. (2006): A kortárs bántalmazás (bullying), különösen a tettes-áldozat viselkedés magyarázó modellje, Magyar Pszichológiai Társaság XVII. Nagygyűlése, Budapest, 2006. május 25.
  37. Kökönyei, Gy., Zakariás, I. (2007): Serdülőkori kísérletezés a kannabisz-származékokkal: mikor folytatódik? Előadás. Magyar Addiktológiai Társaság VI. kongresszusa: Az Addiktológia kihívásai multidiszciplináris kontextusból. Siófok, nov. 22-24. (36.o)
  38. Kökönyei, Gy. (2007): Szubjektív jóllét és reziliencia a HBSC adatok tükrében. Előadás. OGYEI – Reziliencia konferenciasorozat, Budapest, Szeged, Miskolc, Győr, Pécs, szept. 20. - nov. 18.
  39. Németh, Á. (2007): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Előadás. OGYEI – Reziliencia konferenciasorozat, Budapest, Szeged, Miskolc, Győr, Pécs, szept. 20. - nov. 18.
  40. Örkényi, Á. (2007): A reziliencia jelensége. Elméleti háttér. Előadás. OGYEI – Reziliencia konferenciasorozat, Budapest, Szeged, Miskolc, Győr, Pécs, szept. 20. - nov. 18.
  41. Várnai, D. (2007): Rizikómagatartás és reziliencia. Előadás. OGYEI – Reziliencia konferenciasorozat, Budapest, Szeged, Miskolc, Győr, Pécs, szept. 20. - nov. 18.
  42. Várnai, D. (2007): A bullying – a kortársak közötti bántalmazás. Előadás. Mindengyerek Konferencia, Budapest, jan. 24.
  43. Várnai, D. (2007): A bullying – a kortársak közötti bántalmazás. Előadás. Magyar Pszichológiai Társaság Kriminálpszichológiai Szekció Ülés, Budapest, jan. 23.
  44. Kökönyei, Gy. (2008): A szerhasználat meghatározói serdülőkorban. Az előadás elhangzott a Szekszárd város Kábítószer Egyeztető Fóruma VI. Alkalommal rendezett konferenciáján. Szekszárd, 2008. április 30.
  45. Kökönyei, Gy. (2008): Szubjektív jóllét és reziliencia a HBSC adatok tükrében. Az előadás elhangzott a Budaörsi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum IV. Kistérségi Szakmai Konferenciáján. Budaörs, 2008. november 26.
  46. Németh, Á. (2008): Iskoláskorúak egészségmagatartása. Az előadás elhangzott a Gyermekgyógyászok Szakmai Kollégiumának ülésén. Budapest, 2008. április 10.
  47. Németh, Á. (2008): Serdülőkorú fiatalok egészségmagatartása - Egy nemzetközi kutatás tapasztalatai. Az előadás elhangzott a „Meséktől a tudományig” c. a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének V. Szakmai napján. Budapest, 2008. szeptember 6.
  48. Németh, Á. (2008): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Az előadás elhangzott a Budaörsi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum IV. Kistérségi Szakmai Konferenciáján. Budaörs, 2008. november 26.
  49. Németh, Á. (2008): A HBSC kutatás aktualitásai. Az előadás elhangzott a Csecsemő- és Gyermekgyógyász Szakfőorvosok Országos Értekezletén. Szigetszentmiklós, 2008. december 5.
  50. Németh, Á, Várnai, D. (2008): Serdülőkorú fiatalok táplálkozási szokásai és fizikai aktivitása. A poszter bemutatásra került a „Kardiovaszkuláris kockázatcsökkentés a népegészségügyben és a gyermekegészségügyben” c.  ProMedicina 2008. konferencián. Budapest, 2008. április 10-11.
  51. Németh, Á, Zakariás, I. Kökönyei, Gy. (2008): A testkép néhány összefüggése az önértékeléssel és a depresszív hangulattal serdülőkorban. Az előadás elhangzott a Magyar Pszichológiai Társaság XVIII. Országos Tudományos Nagygyűlésén. Nyíregyháza. 2008. május 22-24.
  52. Németh, Á, Zakariás, I. Kökönyei, Gy. Várnai, D. (2008): A testtömegcsökkentés és az énkép néhány összefüggése serdülőkorúak körében. Psychiatria Hungarica, XXIII. Supplementum, 20. Az előadás elhangzott a II. Magyar Evészavar Kongresszuson. Budapest, 2008. szeptember 19-20.
  53. Örkényi, Á. (2008): A reziliencia jelensége. Elméleti háttér. Az előadás elhangzott a Budaörsi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum IV. Kistérségi Szakmai Konferenciáján. Budaörs, 2008. november 26.
  54. Örkényi, Á., Aszmann, A. (2008): Családon belüli kommunikáció – különös tekintettel az iskolás korosztályra. Az előadás elhangzott a „Nők egészsége – családok egészsége” – a kommunikáció színterei” c. Országos Védőnői Konferencián. Esztergom, 2008. március 7.
  55. Örkényi, Á., Zakariás, I., Kökönyei, Gy., Várnai D., Németh, Á. (2008): A „jó” alkalmazkodás prediktorai serdülők körében. A szociális önértékelés specifikus szerepe hátrányos helyzetű csoportokban. Az előadás elhangzott a Magyar Pszichológiai Társaság XVIII. Országos Tudományos Nagygyűlésén. Nyíregyháza. 2008. május 22-24.
  56. Várnai, D. (2008): Az iskolai bántalmazás. Az előadás elhangzott a XVI. Kerületi családsegítő szolgálat munkatársainak. Budapest, 2008. február 26.
  57. Várnai, D. (2008):  Az iskolai bántalmazás. Az előadás elhangzott a XVI. Kerületi pedagógusoknak. Budapest, 2008. április 22.


Tovább..

5-6. feladat

Folyamatban

Rehabilitációs adatbázis
XII. Cél 5-6 feladat

Szakmai felelősök: Dr. Klujber Valéria, Nyúli Krisztina (OGYEI)

Intézetünk folyamatosan működteti és karbantartja a rehabilitációs adatbázist. A fogyatékos gyermekek szakellátásáról szóló adatbázis az egészségügyi, oktatási és szociális szférában található ellátások listáját tartalmazza, a segítő szervezetek és alapítványok feltüntetésével. A korábbi fejlesztéseknek köszönhetően, már nem csak területenként, hanem szolgáltatásonként is lehet keresni benne. Az adatbázis az OGYEI központi honlapjáról érhető el, a http://rehab.ogyei.hu/  címen.

Az adatok validitását munkatársunk folyamatosan ellenőrzi, és szükség esetén javítja.

Az idei forrásból az OGYEI központi honlapján végeztettünk el változtatásokat. A visszajelzések alapján nehezen lehetett tájékozódni az oldalon, a külső látogatóknak ez megnehezítette az egyes témák (így az „Ajánló” rovatban szereplő rehabilitációs adatbázis) megtalálását. 

A honlapunk így könnyebben áttekinthetővé, felhasználó-barátabbá vált.

 


Tovább..

2011

I. cél

II. cél

III. cél

IV. cél

V. cél

VI. cél

VII. cél

VIII. cél

IX. cél

X. cél

XI. cél

XII. cél