4. feladat

A bölcsődei étkeztetés felmérése, pilot vizsgálat
XI. Cél 4. feladat

Szakmai felelős: Henter Izabella (OGYEI) 

Háttér, a vizsgálat indoka:

Hazánk lakosságának egészségi állapota aggasztó. A primer prevenció egyik hatékony eszköze a gyermekkorban megkezdett egészséges életmódra nevelés.

A 2009. évi adatok szerint, Magyarországon a közel 34700 bölcsődés kisgyermek étkeztetésére és étkezésére vonatkozóan aktuális adatok nem állnak rendelkezésre.

 Táblázat. A bölcsődék és a bölcsődések száma évenként. Forrás KSH. 

 A területen illetékes intézetek OGYEI, SZMI, OÉTI és az MDOSZ, mint szakmai szervezetek, együttesen terveztek felmérést az aktuális állapot feltérképezésére.

A hosszú ideje nem vizsgált bölcsődés korosztály étkezését és az, azt befolyásoló tényezőket, dietetikus végzettségű szakemberek mérték fel, akiknek a képzettsége, gyakorlati tapasztalata egyaránt kiterjed a táplálkozástanra, közétkezetésre, és az egyre többeket érintő diétákra.

 Kutatásunk célja:

- A bölcsődék jelenlegi élelmezési, dietetikai ellátása, az étkeztetés, az egészséges táplálkozásra nevelés körülményeinek felderítése.

- Egy későbbi kiterjedt kutatás előkészítése.

- A pilot vizsgálat eredményeiből is levonhatók azok a következtetések, amelyek hozzájárulnak az ellátás optimalizálásához.

- Objektív alapot jelent a tervezett újabb módszertani kiadványhoz.

- Az ELTE bölcsődei gondozó szakember képzéséhez hasznos háttéranyag.

 A vizsgálat alapján megfogalmazott észrevételek, javaslatok:

 1./ Ahol helyben főznek, ott jellemzően van elegendő mennyiségben zöldség és gyümölcs, a húsos ételeket is sovány húsból készítik, körültekintőbben történik az étlaptervezés és a főzés. Ahol saját kézben van az élelmezés ott rugalmasabb a rendszer és a gondozónők is elégedettebbek az élelmezéssel.

Amennyiben várható, a csecsemők számának növekedése a bölcsődékben, a tejkonyhákra vonatkozó szabályozás, illetve ellenőrzés jelentősége megnő és ezzel együtt a saját főzőkonyha előnye is. 

 2./ A kiszervezett élelmezések esetében nem mindig biztosított az életkor-specifikus étrend. A fenntartó oldaláról gyenge, nem dokumentált, illetve nincs megfelelő kontroll, előfordul, hogy a bölcsőde nem ismeri az ide vonatkozó adatokat.

 3. / Igen nagy eltérés van az élelmezési normákban. Szükség lenne minimum-normára.

 4./ A közbeszerzésnél a bölcsőde élelmezési-, illetve dietetikus szakembere nem minden esetben tájékozódhat a kiírásról és nincs javaslattételi lehetősége sem.

5./ Esetenként gond a korszerűtlen, manuálisan végzett adminisztráció és túlzottan magas az egy konyhai dolgozóra jutó gyermeklétszám. Sok helyen nincs korcsoportra vonatkozóan, külön kiszabat és adagolási útmutató. Megfontolandó a dolgozói minimumfeltétel.

6./. A bölcsődevezetők és a bölcsődei dolgozók nagyon jó szándékúak, többségében nagy tapasztalattal bírnak. Az élelmezésvezetők szakmai képzettsége, jártassága nagyon különböző. A problémák elsősorban a korszerű ismeret-, továbbképzés-, illetve pénzhiányból adódnak.

7./ Kevés helyen megoldott a helyben történő diétás étkeztetés és a külön, diétás élelmezési norma. A diéták többnyire az adott élelmiszer kerülésében merülnek ki, pl.: a tejmentes nem kap tejet, de már a felvágottakra, péksüteményekre, keresztallergiára, a komplettálásra, a tápanyagok pótlására, stb. nem figyelnek. A diétás ellátás esetén rendeleti szabályozás javasolt. Aki vállal diétás étkeztetést, alkalmazzon dietetikus szakembert.

 8./ A jelenlegi jogszabályból a bölcsődei terület számára hiányzik a napi 75%-os élelmiszer-felhasználási ajánlás a (67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendeletből.

Javasolt egy új közétkeztetési jogszabály megalkotása, a bölcsődei étkeztetésre vonatkozó specialitásokkal. Fontos lenne definiálni, hogy mit kell adni reggelire, tízóraira, ebédre, uzsonnára, anyaghányaddal. Így a költségeket is lehetne tervezni.

Állásfoglalásra van szükség a szélsőséges és speciális étrendek, különböző életkorokban történő alkalmazásáról.

 9./ További, kiterjedt, reprezentatívabb vizsgálat, ill. az egyre többeket érintő Családi napközik területét is érintő kutatás rámutathat és hozzájárulhat a területen szükséges változtatások előkészítéshez és azok eredményességéhez.

 10./ Az élelmezés, dietetika, egészségnevelés területén korosztály-specifikus stratégia és képzés, ill. ellenőrzés elősegíti a felnövekvő nemzedék egészségtudatos életvitelét.

Az együttműködő felek

Országos Gyermekegészségügyi Intézet /OGYEI                                   

Dr. Mramuracz Éva, Henter Izabella henter.izabella@ogyei.hu;  

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet missziós nyilatkozata szerint, tevékenysége kiterjed a gyermekek testi és lelki egészségét meghatározó, a családban és gyermekintézményekben történő gondozás támogatására.

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége / MDOSZ                     

Antal Emese

Az MDOSZ céljai között szerepel a betegségmegelőzés, a lakosság egészségi állapotának megőrzése és javítása, az egészséges, illetve aktuális állapotnak megfelelő táplálkozási gyakorlat és szokások kialakítása pozitív befolyásolás útján. 

Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet / SZMI

Magyarfalvi Tiborné, Rózsa Judit  

A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermekvédelmi Főosztálya több szakmai javaslatot, módszertant jelentetett meg a bölcsődék működtetésére vonatkozóan és felügyeli azok szakmai tevékenységét. 

Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet                 

Dr.Med Habil. Martos Éva, Bakacs Márta  

Táplálkozás-epidemiológiai vizsgálatokat végez a lakosság veszélyeztetett csoportjaiban a táplálkozással összefüggő nem-fertőző megbetegedések, ill. hiányártalmak felderítése érdekében. Táplálkozási szokásokra és életmódra vonatkozó felméréseket végez a lakosság reprezentatív ill. meghatározott csoportjainál.