7. feladat

Módszertani anyag
(III. cél 7. feladat)

Előzmény 

A „Közös Kincsünk a Gyermek” program előző (2009-2010-es) szakaszában az általános iskolák és középiskolák tanulói számára készítettünk egészségnevelő, prevenciós célú kisfilmeket. A cél az volt, hogy a gyerekeket közvetlenül az iskolarendszeren keresztül érjük el az egészségnevelés, egészségmegőrzés céljaival.

„Kamasz vagyok …” címmel interaktív kb. 50 perces kisjátékfilmet készítettünk, melyben a kamaszkor jellemző problémáit villantjuk fel szintén diákszínjátszók, illetve felnőtt színészek segítségével. A film 13 jelenetet tartalmaz. A témák között megtalálhatjuk a szabadidő eltöltése, szülői kapcsolatok, szocializáció/bűn kérdéskörén túl a fiatalkori szex és drog, felelősségvállalás, jövőkép témaköreit is. A filmek jelenetei kétféle módon fejeződnek be, nincs jó, vagy rossz megoldás, csak eltérő élethelyzet. A rövid filmek gondolatébresztő, vitaindító jellegűek.

Gyermekbántalmazás témakörben 4 rövidfilmet forgattunk diákszínjátszók segítségével. Elsősorban az iskolában előforduló szituációkra fókuszálva kívántunk helyzeteket bemutatni (bullying, pszichikai bántalmazás, családon belüli bántalmazás, szexuális kizsákmányolás témakörben.). Ezeknek a szituációknak nincs „megoldása”.

A filmekhez speciális pedagógiai módszertani anyagot készítettünk, ami megkönnyíti a pedagógus feladatát a témák feldolgozása kapcsán. A filmekben bemutatott helyzetek kiindulási pontként szolgálhatnak adott téma feldolgozásához; a csoportos gyakorlatok nagyrészt erre épülnek, de tetszés szerint más ingeranyaggal is helyettesíthetők.

A módszertani anyag alkalmazásához nem szükséges speciális felkészültség, de az előkészületek során érdemes felmérni
- az adott csoport kapacitását: aktiválhatóságát, kohézióját, bizalmi szintjét
- a pedagógus és az osztály kapcsolatát: együttműködés fokát
- a pedagógus saját teherbírását: csoportvezetői jártasságát, energiaszintjét.

Ennek tükrében lehet választani a diákok nagyobb aktivitására építő, a vezető rugalmasságát és irányítói képességét fokozottabban igénylő, dinamikusabb játékok köréből (A verzió), vagy a strukturáltabb gyakorlatok közül. (B verzió).

 Egyes témákon belül a pedagógus illetve a diákok érdeklődésének, tapasztalatainak függvényében több feldolgozási út is elképzelhető. A pedagógus előzetes (pl. melyik témát tudja hitelesebben felvállalni, milyen összetételű a csoport), vagy a csoport aktuális döntésének (pl. mi ragadja meg őket a filmből) megfelelően lehet kiválasztani, hogy mennyire legyen egyénre szóló a feldolgozás: az (1) témák általános, a (2) témák személyesebb kérdésfeltevés köré szerveződnek. 

A DVD-n számos kiegészítő, háttéranyag is szerepel, melyek segítenek a pedagógusoknak az órák felépítésében.

 A balesetmegelőzési szpotokat tartalmazó DVD a baleseteknek 14 olyan területét mutatjuk be, melyek a leggyakrabban előforduló sérüléseket okozzák (gyalogos biztonság, jármű utasának biztonsága, discobalesetek megelőzése, kerékpáros biztonság, fulladás megelőzés, égés, kiesés, mérgezés, forrázás biztonsága, stb.).

A koncepció szerint veszélyes helyzeteket mutattunk be, utaltunk a bekövetkezhető balesetre, majd bemutattunk egy lehetséges jó megoldást ugyanarra a helyzetre. A szpotokat a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akciótervvel összhangban, annak szakembereivel készítettük.

Alkalmasak a felnőtt és gyermek lakosság figyelmének felkeltésére, így hozzájárulnak a balesetek megelőzéséhez.

 Szakmai beszámoló

Módszertani anyag kamaszokkal foglalkozó pedagógusoknak
III. cél 7. feladat

Szakmai felelős: Dr. Németh Ágnes

2010. első félévében került sor a módszertani anyag kipróbálására. Január-februárban előkészítettük a kipróbálási projektet. Ennek során 10 pedagógust hivatalosan felkértünk a projektben való részvételre. A Gyermekbalesetek megelőzése témát 3 általános iskolában tanító pedagógus próbálta ki, a Kamaszok és Bántalmazás témákat 7 középiskolai tanár. Az érintett iskolák igazgatóit levélben értesítettük a programról, és hozzájárulásukat kértük a részvételhez, amit valamennyien megadtak. A projektben részvevő tanárok munkájukért díjazásban részesültek. Összeállítottuk a tanárok felkészítő tréningjének forgatókönyvét és tematikáját.

A módszertani anyag kipróbálására az ELTE Pedagógia Szakpszichológus képzésén részt vevő gyakorló iskolapszichológusokat is felkértünk. A kipróbálásban hét iskolapszichológus vett részt, akik a tájékoztatást követően önként jelentkezett a feladatra. Ők részvételükért díjazást nem kaptak.

Ezzel párhuzamosan zajlott a hatásvizsgálat megtervezése (pretest-posttest design kialakítása, a hatásvizsgálat tanulói, tanári és iskolapszichológusoknak szóló kérdőíveinek összeállítása) külső szakértők bevonásával, illetve a felkészítő tréning anyagainak és a hatásvizsgálat kérdőíveinek nyomtatása.

Az egynapos tanári felkészítő tréninget február 19-én tartottuk külső tréner bevonásával.

A hatásvizsgálat beavatkozás előtti és utáni felmérését a tanárok végezték. A kipróbálás március 1. és május 14. között zajlott. Az eredeti tervek szerint a kipróbálás április közepéig tartott volna, de az iskolai feladatok és szervezési gondok miatt a tanároknak hosszabb időre volt szüksége a kipróbálás lebonyolítására.

Ezen idő alatt két alkalommal csoportos konzultációs, szupervíziós alkalmat szerveztünk a pedagógusoknak (március végén az általános és a középiskolában tanító pedagógusoknak közösen; a kipróbálás befejezésekor – április végén, május elején – pedig a két csoportnak külön időpontban) külső tréner részvételével.

Az iskolapszichológusokkal E-mailen keresztül tartottuk a kapcsolatot, és elektronikusan kértük a visszajelzést szolgáló kérdőív kitöltését és visszaküldését is. Mivel az iskolapszichológusoknak szintén a tervezettnél hosszabb időre volt szükségük a kipróbálás megvalósítására, ezért az eredetileg tervezett április végi határidő helyett június közepéig fogadtuk a beérkező visszajelzéseket.

A kipróbálás befejezését követő héten a tanárok felvették a beavatkozás utáni kérdőívet, és személyesen vagy postai úton eljuttatták hozzánk. Megtörtént az elő-és az utóteszt adatainak rögzítése.  Ezt követően elkészítettük az adatfile-okat (külön-külön adatfile készült az általános, illetve a középiskolások adatainak), majd külső szakértők bevonásával elemeztük az adatokat, illetve a tanári kérdőíveket, és ezek alapján külön zárótanulmányt készítettünk szintén szakértők közreműködésével a Gyermekbiztonság, illetve a Kamaszok / Bántalmazás témákhoz kapcsolódóan. A felkért lektorok közül az egyik, szakterületének megfelelően a Kamaszok és Bántalmazás témából készült tanulmányt véleményezte, a másik lektor pedig mindkét zárótanulmányt. A lektori vélemények visszaérkezését követően véglegesítettük a zárótanulmányokat.

Külső céget bíztunk meg a tanulmányok szerkesztésével, nyomdai előkészítésével. A sokszorosítást ezután intézeti keretekben valósítottuk meg: 30-30 példányban kinyomtattuk és spiráloztuk mindkét tanulmányt, amelynek dologi költségei voltak.

A hatásvizsgálat tapasztalatait összegző zárótanulmányokban ajánlásokat fogalmaztunk meg a módszertani anyag további hasznosításával kapcsolatban, illetve szempontokat javasoltunk az anyaghoz kapcsolódó képzési anyag kidolgozásához.