Gyermekbántalmazás

Gyermekbántalmazás

Történeti áttekintés

A gyermekek helyzete a történelem során sokat változott, sokáig a szülő tulajdonának tekintették őket, bántalmazásukat természetesnek, a nevelés eszközének tartották. Az első, a gyermekek életének védelméről szóló törvény óta (Anglia, 1872.) a fejlett világban sokat finomodott a jogi szabályozás, és változtak a nevelési szokások is. 1989 novemberében New Yorkban ratifikálták a „Gyermekek jogairól” szóló ENSZ Egyezményt, mely külön kiemeli a gyermekek elleni erőszak kérdését.  A 19. cikk 1. pontban foglaltak szerint: „Az Egyezményben részes államok megtesznek minden arra alkalmas, törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás - ideértve a nemi erőszakot is - bármilyen formájától…”. Az egyezményt a tagállamok kettő kivételével saját jogrendjükbe emeltek (hazánk 1991-ben). Számos civil szervezet is foglalkozik a gyermekbántalmazás és elhanyagolás problémáival (pl.: NANE – Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, ISPCAN - International Society for Prevention of Child Abuse and Neglect ).

A média révén számos megdöbbentő eset válik közismertté. Az 1940-es évek végén jelent meg az első alapvető orvosi közlemény, azóta is számos szakkönyv és cikk foglalkozik a kérdéssel mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalomban. A WHO kimondta, hogy a bántalmazás és elhanyagolás népegészségügyi probléma.

Hazai statisztikai adatok a bántalmazásról.

Hazánkban bizonyítottan bántalmazás vagy elhanyagolás következtében hal meg évente kb. 30 gyermek. Ezekben az esetekben majd mindig kimondható, hogy egyáltalán nem volt vagy megkésett a hathatós segítség. A gyermekek körében egy éves életkor felett külső okokból következik be a legtöbb haláleset, amely legtöbbször véletlen baleset, de ide sorolják azokat az eseteket is, ahol a szülőt felelősség terheli az elvárható felügyelet és a biztonságos környezet kialakításának elmulasztása, tehát elhanyagolás miatt. A bántalmazott gyermekek 12 %-a 3 évnél fiatalabb, 20%-a 4-6 éves 26 %-a 7-14 éves.

2008-ban a gyermekjóléti szolgálatok 197 450 veszélyeztetett gyermeket tartottak nyilván. Ezen belül fizikai elhanyagolástól 15741, érzelmi elhanyagolástól pedig 13832 gyermek szenvedett. 3131 gyermeket ért fizikai, 6079 gyermeket érzelmi bántalmazás és 283-an szenvedtek el szexuális abúzust. Az adatok azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, szakemberek becslései alapján a Ny. Európában egy feltárt esetre10, Magyarországon pedig 25 rejtett eset jut!

A kedvezőtlen társadalmi folyamatok, a családok stabilitásának gyengülése, a fiatalok szocializációjában észlelhető zavarok, a többgenerációs családok hiánya mind nagyobb felelősséget rónak a gyermekekkel foglalkozó szakemberekre. A bántalmazás/ elhanyagolás kérdésében azonban ez igen nehéz feladat. A bántalmazást felismerni nem könnyű, a vád súlyos, a helyzet érzelmekkel telített, ezt tetézi országunk kulturális hagyománya, ahol sajnálatosan még mindig nem a családoknak adott szakszerű segítség adása, hanem a számonkérés kerül előtérbe. A kellemetlen intézményi beavatkozás miatt az illetékes szakemberek tartanak a beavatkozástól, vagyis a bántalmazó „felesleges” meghurcoltatásától, ezért a segítség sokszor megkésik, nem jól célzott, nem elég hatékony. Ezért a gyermekvédelemben különösen fontos a szakemberek közötti együttműködés. Mivel a bántalmazott gyermekek körében sokkal gyakrabban alakul ki deviancia, megelőzése rendkívül fontos a bűnmegelőzés szempontjából is.

Az OGYEI tevékenysége a gyermekbántalmazás megelőzésére.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet évek óta foglalkozik a gyermekbántalmazás és elhanyagolás kérdéseivel. Ezt a munkát részben az Országos Bűnmegelőzési Bizottság elnyert pályázatai, részben a Közös Kincsünk a Gyermek Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program segítségével végeztük.

Szakmai tevékenységünk:

• Módszertani levél kiadása orvosok, védőnők számára „A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, felismerése és kezelése” címmel, melyet eljuttattunk a házi-gyermekorvosok és védőnők részére és itt letölthető. Jelenleg folyik a következő irányelv kidolgozása, most már a rendőrség, az Omudsmani Hivatal, a Gyermekjóléti Szolgálatok, a Gyámügyi Hivatal, a szociális szféra, civil szervezetek bevonásával.
• Videokonferenciát rendeztünk neves hazai és külföldi szakemberek segítségével közel 800 fő részvételével 5 helyszín egyidejű bekapcsolásával orvosok, védőnők, szociális munkások, pedagógusok számára.
• A fenti konferencia előadásai és a módszertani levél anyaga felhasználásával oktató DVD-t készítettünk, mely a továbbiakban szervezett konferenciák oktatási anyagául szolgált és megrendelhető.
• 2006-ban és 2007-ben regionális konferenciák keretében több száz védőnővel, házi gyermekorvossal, szociális munkással, önkormányzatok gyermekvédelemmel foglalkozó dolgozóival és a rendőrség gyermekvédelmi munkatársaival ismertettük meg az anyagot.
• 2008-2009 folyamán négy rövidfilmet forgattunk diákszínjátszók segítségével kortársbántalmazás, illetve szexuális bántalmazás témakörben. Ezek a filmek részét képezik az Intézetünk szakmai irányításával elkészített „Kamasz vagyok” DVD-nek. Ezt az anyagot oktatási a hozzá kialakított oktatási módszertannal pedagógusok számára készítettük. Az anyag felhasználásával 2011 tavaszán oktatást szervezünk középiskolai pedagógusok számára link.
• A gyermekbántalmazás speciális formája a megrázott gyermek szindróma, melynek megelőzése és felismerése igen nehéz feladat. Ezért indítottuk a „Sose rázd a kisbabádat” programot. Ennek keretében elkészítettünk egy laikusoknak szóló oktató DVD-t (megrendelhető) és szórólapot egy ausztrál anyag magyarra adaptálásával. Konferenciasorozatot indítottunk orvosok, védőnők, szociális munkások, gyermekgondozók stb. számára, melyen eddig kb. 600 szakember vett részt. Célunk, hogy rajtuk keresztül a szülőkhöz is eljusson az oktató anyag. A szórólap megtalálható az Intézet honlapján, letölthető és szabadon másolható.
• Honlap kialakítását tervezzük 2011 folyamán gyermekbántalmazás témakörben szakemberek, laikusok, köztük gyermekek számára.

Munkánkkal igyekszünk egy jobban működő gyermekbántalmazás-megelőző koncepció kialakítását segíteni.