Országos aktivitás

A bölcsődei étkeztetés felmérése, pilot vizsgálat

A „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program keretében
A bölcsődei étkeztetés felmérése, pilot vizsgálat

2010.

TÁMOP 6.1.4

http://www.antsz.hu/portal/portal/projektek.html?menuid=3b912929-da93-11de-921b-210a280c66d9

Perikoncepcionális gondozás

A pozitív családtervezés jelentősége a veleszületett rendellenességek megelőzésében

Összefoglalás

Iskola-egészségügyi jelentés

A 19/2005. (VI. 7.) EüM rendelettel módosított 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendeletben 1002/05 nyilvántartási szám alatt szerepel a Jelentés az Iskola-egészségügyi munkáról c. adatgyűjtés és adatszolgáltatás rendje.

Az orvosok és védőnők jelentésadási kötelezettségének határideje az iskolaévet követő szeptember 15-e. A statisztikai adatokat az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ összesíti, és küldi el további feldolgozás céljából az Országos Gyermekegészségügyi Intézetnek.

Az OGYEI minden tanévben elkészíti a jelentést, amelyet az OGYEI és az OSZMK honlapján (ide beszúrni a linkeket a fentlévő jelentésekről!) közzétesz, valamint iskolaorvosok, iskolavédőnők és az ÁNTSZ iskola higiénével foglalkozó munkatársai részére szervezett konferenciákon előad.

Iskola-egészügyi jelentés adatainak köre: jelentést szolgáltató intézmények típusa és száma, iskola-egészségügyi ellátásban dolgozó orvosok és védőnők, iskolaorvosok tevékenységi mutatói, iskolavédőnők tevékenységi mutatói, védőnők által végzett szűrő vizsgálatok adatai, testnevelési kategóriákba tartozó gyermekek száma, tanulók morbiditási adatai.

Morbiditási adatokat meghatározott (index) osztályokról (5 éves óvodásokról, 3., 5., 9., 11. osztályosokról) kellett a 2008/2009. tanévig szolgáltatni. Jelenleg 34 betegség, illetve elváltozás kerül bejelentésre. Az iskola-egészségügy dolgozói 1975. óta gyűjtenek adatokat a megvizsgált tanulókról. Intézetünkben 1996/1997. tanévtől állnak rendelkezésre morbiditási adatok. Kétféle változás figyelhető meg az adatokból: egyrészt egy korosztályban egy betegség gyakoriságának naptári évenként történő változása; másrészt, mivel az iskolában kétévenként felmérik ugyanazokat a tanulókat, így az is megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával hogyan változik egy betegség előfordulása.

Neonatalis Intenzív Cetrumokban ápolt újszülöttek adatbázisa

A magyar neonatális intenzív centrumok (NIC) jelenlegi rendszere a hetvenes-, nyolcvanas években alakult ki. Az adatbázisba a III. progresszivitás szintű NIC-ek jelentenek adatokat. (Feladataik: újszülöttek és koraszülöttek tartós gépi lélegeztetése; speciális lélegeztetési eljárások indikálása és/vagy alkalmazása (HFOV, NO); surfactant kezelés alkalmazása; az igen kis súlyú (1500g alatti) koraszülöttek ellátása; újszülöttek „index” műtéteinek megoldását követő ellátása; speciális diagnosztikai eljárások kivitelezése). Jelenleg 21 ilyen centrum működik Magyarországon. A centrumok teljes körű elektronikus adatgyűjtését a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium kezdeményezte, és az adatgyűjtés első éveiben (2002-2004) a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikája koordinálta.

Sose rázd a kisbabádat

A csecsemőkori bántalmazás speciális formája a

„Megrázott gyermek szindróma”

 Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) hosszú évek óta foglalkozik a gyermekbántalmazás, családon belüli erőszak témakörével. Célcsoportjaink a területen dolgozó egészségügyi szakemberek, a szociális szféra munkatársai, valamint a pedagógusok. Szorosan együttműködünk egyéb társszakmákkal, illetve a rendőrség és a gyermek- és családvédelmi szolgálatokkal.

A „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program keretében ez évben a csecsemőkorban elszenvedett bántalmazást és annak következményeit térképeztük föl egy ausztrál animációs kisfilm adaptációja és a hozzá kapcsolódó lakossági szóróanyag kapcsán. A csecsemőkori bántalmazás egyik súlyos megjelenési formája a „Megrázott gyermek szindróma” (Shaken Baby Syndrome).

Gyermekbántalmazás

Gyermekbántalmazás

Történeti áttekintés

A gyermekek helyzete a történelem során sokat változott, sokáig a szülő tulajdonának tekintették őket, bántalmazásukat természetesnek, a nevelés eszközének tartották. Az első, a gyermekek életének védelméről szóló törvény óta (Anglia, 1872.) a fejlett világban sokat finomodott a jogi szabályozás, és változtak a nevelési szokások is. 1989 novemberében New Yorkban ratifikálták a „Gyermekek jogairól” szóló ENSZ Egyezményt, mely külön kiemeli a gyermekek elleni erőszak kérdését.  A 19. cikk 1. pontban foglaltak szerint: „Az Egyezményben részes államok megtesznek minden arra alkalmas, törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás - ideértve a nemi erőszakot is - bármilyen formájától…”. Az egyezményt a tagállamok kettő kivételével saját jogrendjükbe emeltek (hazánk 1991-ben). Számos civil szervezet is foglalkozik a gyermekbántalmazás és elhanyagolás problémáival (pl.: NANE – Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, ISPCAN - International Society for Prevention of Child Abuse and Neglect ).

A média révén számos megdöbbentő eset válik közismertté. Az 1940-es évek végén jelent meg az első alapvető orvosi közlemény, azóta is számos szakkönyv és cikk foglalkozik a kérdéssel mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalomban. A WHO kimondta, hogy a bántalmazás és elhanyagolás népegészségügyi probléma.

A Szoptatás Támogató Nemzeti Bizottság munkájának bemutatása

A szoptatás kérdése a népegészségügyi és gyermekegészségügyi programban is kiemelt helyet kapott. Ennek megvalósítása érdekében 2005. márciusában újraalakult a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság az Egészségügyi Minisztérium, a WHO, az UNICEF, és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet közreműködésével.

Bizottságunk egyik fő feladata az egészségügyi szakemberek és civil szervezetek hatékony tevékenységeinek összehangolása, melynek eredményeképp a jövőben jelentősen javuljon a 6 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya Magyarországon. Kiemelt feladata Magyarországon a Bababarát Kórházak és Bababarát Területek számának növelése és a hatékony minőségellenőrzés.

A kamaszambulancia, mint a serdülők speciális egészségügyi ellátó tere

A serdülőkor, mint a gyermek- és felnőttkor közötti átmenet különösen veszélyeztetett életszakasz, ún. normatív krízis, mely speciális figyelmet kíván az egészségügyi ellátás szempontjából. Igaz ugyan, hogy a hagyományos betegségi mutatókat tekintve a serdülők a „legegészségesebbek”, de a mortalitási adatokból kitűnik, hogy a balesetek, mérgezések és az öngyilkosság kiemelkedően magas körükben. Ezzel egyidejűleg a pszichés betegségek is gyakoriak, sőt a WHO becslése szerint 2020-ra várhatóan megduplázódik a számuk.

Korai fejlesztés, rehabilitáció

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet – OGYEI - módszertani tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a gyermek-egészségügyi ellátás primer, szekunder és tercier prevenciós tevékenységeire, a prevenció legkorszerűbb módszereinek megismertetésére, gyakorlatban való terjesztésére, fejlesztésének támogatására. „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Programban VIII. célként és feladatként jelenik meg a fogyatékos gyermekek időben történő ellátását, korai fejlesztését és rehabilitációjukat elősegítő tevékenységek támogatása. Intézetünk a „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program keretében többirányú aktivitást valósít meg.